ZSÍR
155 éve fedezték fel a Dobsinai-jégbarlangot
2025. júl. 15.
A 155 éve felfedezett Dobsinai-jégbarlang hosszúságával és mélységével Európa legnagyobb jégbarlangjai közé tartozik.
A Dobsinai-jégbarlang a Sztracenai-barlangrendszer része, és mintegy 23 kilométer hosszú. Egy óriási beszakadás választja el egymástól a két barlangot. A jég csupán a Dobsinai üregben maradt meg. A beszakadás a jégkorszakban történhetett, mintegy 2–2,5 millió évvel ezelőtt.
A helyiek emberemlékezet óta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén levő „Jéglyukat”, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. A juhászok és a vadászok hűsöltek a kiáramló hideg levegőnél, míg a közelben lakók innen hordták a jeget. A barlang első írásos említése 1863-ból, Hunfalvy Jánostól származik. A belső részeket azonban egészen 1870-ig senki sem ismerte. Ez év július 15-én, Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök, Fehér Nándor orvos, Láng Gusztáv honvédhadnagy, Méga Endre városi tisztviselő és további négy társuk, kötelekkel, létrákkal és egyéb szükséges eszközökkel felszerelve leereszkedtek az üreg mélyére. Pack József bányász, Gáll János és Jakab Lipták János brigádvezetők kiszélesítették a nyílást, felállítottak egy csörlőt, majd elsőként Ruffinyi Jenőt eresztették le. Ő egy mécses fényénél látta meg a jégképződményeket, majd visszatért a felszínre. Rövid pihenő után újra leereszkedett és elkezdte a barlang feltárását.
Mérései során megállapította, hogy a barlangban mintegy 115 000 m³ jég található.
A dobsinai-jégbarlang átmetszete (kép forrása: Arcanum)
A felfedezés után a barlangot Dobsina város vette át, az erdészeti hivatal gondoskodott a barlang védelméről. A felfedezést követő évben, 1871-ben a jégbarlangot megnyitották a látogatók számára. 1872-ben és 1873-ban a város egy kis szállodát építtetett, amely később leégett. A fokozódó érdeklődés miatt további épületek megépítésére volt szükség.
1887-ben az Osztrák–Magyar Monarchia területén elsőként, Európában az elsők között készült el a barlang villanyvilágítása.
Ugyanebben az évben a barlang bejárata felett emléktáblát avattak a felfedezők neveivel. Tekepályát és fürdőt is emeltek a már újonnan felépült szálloda mellé.
Az 1905. évi nyári korcsolyázás képe a dobsinai jégbarlangban (kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)
A barlang jeges részének átlaghőmérséklete -3,9 és -0,2°C között mozog. A barlangban számos lenyűgöző rész található, ilyen a jeges Kis- és Nagy-terem, a Ruffínyi-folyosó, a Pokol és az Omlás-terem.
A Nagy-teremben 1890-ben hangversenyt rendeztek Habsburg Lajos Károly tiszteletére.
A Dobsinai-jégbarlang egészen 1946-ig korcsolyapályaként is üzemelt.
A barlang ismert volt nyári korcsolyázásairól is. Az 1950-es években itt gyakorolt a sikeres csehszlovák műkorcsolyázó Karol Divín, valamint a katonai gyorskorcsolyázó csapat is.
A denevérek leginkább a téli időszakban fordulnak elő a barlangban, időnként akár 300 egyed is telelhet itt egyszerre. A Szlovákiában élő mintegy 30 denevérfajból 7-10 faj itt vészeli át a hideg hónapokat.
A Szepes-Gömöri karsztban, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban található Dobsinai-jégbarlang az egyedülálló díszítésének köszönhetően 2000-től az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel.
Nyitókép: topslovensko.sk
Baka Anita



