ZSÍR

A kávé útja: az etióp bokroktól a kávéházakig 2023. szept. 23.

A kávé nagyon hosszú utat tett meg, mire közkedvelt reggeli energiabomba lett belőle. Bár pontosan nem tudni, honnan is ered valójában, létezik két népszerű legenda, amelyeket a mai napig a legelfogadottabb eredetsztoriként tartunk számon.

Az első és talán leghíresebb történet főszereplője egy Káldi nevű etióp pásztor és a kecskéi. A férfi egy napon, amikor épp a jószágait legeltette, felfigyelt rá, hogy a kecskék sokkal élénkebbek, ha egy bizonyos piros bogyóból majszolnak. A pásztor elmesélte a felfedezését a közelben élő szerzeteseknek, akik maguk is kipróbálták, sőt, meg is pörkölték, és forró vízbe áztatták a bogyókat, hogy italt készítsenek belőle.

A másik híres legenda szerint a 9. század végén élt egy arab orvos, aki orvosságként vetette be a kávét, majd a későbbi időkből is származnak feljegyzések hasonló felhasználási módokról.

A kávézás szokása az Arab-félszigetről indult világkörüli útjára. A 15. századra már trendi szokás volt például Jemenben és az Arab-félsziget bizonyos részein, és bár az arabok kezdetben nem szívesen osztották meg más népekkel a fekete nedű titkos receptjét, a 17. századra – hála a kereskedelemnek és a hódításoknak – már Európa és a világ többi része is megismerhette a serkentő ital hatását. Ekkor nyíltak meg Európa első kávéházai is (a legelső 1624-ben Velencében), amelyek a társasági élet komoly színterévé váltak.

A kávézás sem volt azonban mindig móka és kacagás, hiszen a kávéfogyasztásért egykor halálbüntetés járt. A 17. századi Oszmán Birodalomban úgy hitték, hogy a kávé tudatmódosító hatású. Az akkori uralkodó úgy vélte, hogy a kávé egyfajta kábítószer, és betiltotta a fogyasztását. El sem tudom képzelni, mekkora közfelháborodást váltana ki, ha ma történne ilyesmi. Egy biztos: tömegek vonulnának az utcára, és az emberi összefogás mértéke példátlan határokat feszegetni. Talán még a világbékéhez is közelebb vinne bennünket egy lépéssel.

Ugorjunk egyet a történelemben, és nézzük meg, mi a helyzet a kávéfogyasztással napjainkban! Köztudott, hogy Brazília a világ egyik legnagyobb kávétermelő országa, de azt már csak kevesen tudják, hogy a világ összes kávéjának körülbelül egyharmadát itt termelik. Bizony ám! Brazília a kávétermelés királya, közvetlenül Vietnám és Kolumbia előtt.

És bár a kávétermelés élenjárói kétségkívül a brazilok, a kávéfogyasztásban nem ők a világelsők. A finnek ugyanis átlagosan 12 kg kávét isznak fejenként évente, ami körülbelül évi 1680 pohárnak felel meg. Egy átlagos finn kb. négy csésze kávét iszik naponta. A kávézás olyannyira népszerű Finnországban, hogy a törvény legalább két kötelező kávészünetet ír elő munkaidőben. Ezt a nagy kávémániát állítólag a hideg éghajlat idézte elő. Ez magyarázhatja a második legtöbb kávét fogyasztó nemzet helyezését is. Finnország után átlagos napi három kávéval Norvégia kullog. Itt az emberek kb. 10 kg kávét gurítanak le évente.

Egy biztos: a kávé sokkal több szimpla italnál. Az évezredek alatt formálódott gazdag történelmével és a kávézás szokása köré épülő kulturális szokásokkal együtt a kávé tulajdonképpen egy híd az emberek között. Egy közös nyelv, amely még a legborzalmasabb napon is képes közös nevezőre hozni legtöbbünket, legyen szó egy gatyarepesztően erős kotyogós kávéról, egy habos cappuccinóról, vagy egy jeges frappéról.

Sárai Erika

Nyitókép: Nathan Dumlao - Unsplash