LIBERNYÁKULUM

A rettegés kultúrája 2022. nov. 18.

Klímaaktivisták már szinte napi rendszerességgel tesznek tönkre, vagy minimum gyaláznak meg remek szellemi alkotásokat, mert súlyos elmezavatodottságuk állapotában ezzel elvileg azt akarják bizonyítani, hogy ők így óvják a bolygót a pusztulástól.

Pedig a bolygó ezeket az apró emberi gyarlóságokat, mint a széndioxid kibocsátás általi globális felmelegedés, lazán túléli.

Maximum az emberiséget rázza majd le a határól, mint kutya a vizet.

Mivel egy-két szupervulkán kitörése nyomán felszabaduló üvegház hatású gázok mennyiségével az emberiség - akárhogy is pusztítja a környezetét - nem tud versenyre kelni.

Az újkommunista klímarettegés nevében végzett pusztítás ezért az én szememben nettó barbárság.

Nyilván egyetlenegy józan konzervatív ember sem pártolja a környezet szándékos pusztítását, de a realitások talaján maradva fontos számára az is, hogy azért legyen áram is meg gáz is, hogy ne álljon le a világgazdaság, mert az óriási feszültségeket okozna, ami felébresztené az ember túlélést biztosító zsigeri ösztöneit és végső soron az őskori ököltörvények eluralkodásához vezetne.

A jóemberkedés gyakorlata van eluralkodóban a jóléti nyugati világban. Pedig, paradox módon, pont a jó emberek tömegei képesek végül nagyon gonosz dolgokat csinálni. Puszta jószándékból.

Ilyen volt a kommunizmus is. Összeálltak a jót akaró emberek, de a sok jóságból egy iszonyatos gonoszság lett.

Hiszen a kommunizmus a humanizmusból fejlődött ki. Abból a filozófiai irányzatból, amely az embert helyezte a középpontba, aki fokozatosan megszabadul a vallástól, megszabadul az egyháztól, megszabadul az autoritástól.

Az új neoliberális, újmarxista ember pedig szeretne megszabadulni ezen felül az iskolától is, sőt ujabban az utolsó függőségtől, a családtól és legvégül a nemi függőségtől is.

Azért nem kell a hit, az erkölcsi alapokon nyugvó örökérvényű törvény, mert a modern városi ember nem szeretne a tízparancsolat szellemében élni.

Célja a maximális szabadság és szabadosság.

Minden kötöttségtől szeretne megszabadulni, még a történelemtől és a kultúrától is, ami ezen ősi erkölcsi és életviteli szabályokon alapul és ezekből gyökerezik.

Az új, neoliberális politikai generáció pedig kiszolgálja ezen törekvéseket. Szakítva a politikai kultúra eddigi hagyományaival.

Ez okozza a politikai közbeszéd eldurvulasát, és azt, hogy immár bárki O1G-zhet. Tolvajt és gyilkost kiálthat büntetőjogi következmények nélkül.

A középkori jellegű áhitatos vallásosságnak ezáltal immár vége.

Vége annak az egységes, sokezer éves normákon alapuló világnak, ami eddig a létünk alapja volt.

És immár ott tartunk, hogy az új, nyugati embernek valami új kell helyette.

Az újhullámos, civil aktivizmuson alapuló neoliberális, vagy más néven progresszív politikai pártok ráültek erre a trendre. Mert a korábbi ideológiák nagyon sok esetben már nem hatnak az új generációkra.

Kell nekik valami más. Jobb híján a rettegés kultúrája.

Ez lett a klímakatasztrófa borzadály.

Németországot tulajdonképpen már egy klímarettegőként indult párt irányítja.

Hogy ezt milyen eredményesen teszik a maguk 14%-ával és milyen utóízzel, az más kérdés, de gyakorlatilag átvették Európa legerősebb országa felett a hatalmat.

Ez a trend begyűrűzött Magyarországra is a Momentum üres, de idegesítően hangos, magabiztos és provokatív, sorosista NGO-k keltetőiben klónozott politikusain keresztül.

Igaz, ott van egy jól szervezett, erős és határozott világkeppel rendelkező ellenpólus, ami még tartja a várat.

De Szlovakiaban, a Felvidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet.

Itt a neoliberálisok a csicskamédiájuk segítségével már szinte teljesen átvették a közbeszéd formálását, és nincsenek messze attól sem, hogy a politikai hatalmat is megkaparintsák.

Ha sikerül nekik megdönteni a Matovič-irányította, többségében konzervatív irányultságú kormányt, akkor akár már 2024 előtt is megvalósulhat a nagy neoliberális háttérhatalmi álom. Mégpedig a Hlas-PS-SaS-KDH alkotta balliberalis-progresszív-centrista kormány.

Aztán majd itt is jön az Isten veled józan ész!