A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Atombomba elleni tüntetés 1961-ben, Londonban

Az új német mumus: az atom 2021. dec. 15.

A németek – természetesen a demokrácia fenntartása mellett válallt másik – fontos küzdelmének tűnik az atomenergia és az atomfegyverek elleni fellépés. Paradox módon, mert éppen tőlük függ az energiabiztonság és a béke. 

A fegyverek 

Svédországban ülésezik a stockholmi kezdeményezés, melyet 2019-ben indított 16, atomfegyverrel nem rendelkező ország, köztük Németország és Svédország. Az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock még Berlinben bejelentette, hogy Németország vezető szerepet kíván betölteni a denuklearizációban. Érvelésük szerint a folyamat megakadt, ezen pedig változtatni kell, mert a nukleáris leszerelésnek sürgősen új lendületre van szüksége. Az 1969-ben elfogadott, 1970-ben hatályba lépett Atomsorompó-egyezmény nagyjából arról szólt, hogy véget vet az atomfegyverkezési-versenynek, az érintettek befejezik a kísérleti atomrobbantások végrehajtását és megsemmisítik az atomfegyver-készletet (legalábbis a bevezető szerint). Januárban New Yorkban egy konferencián elvégzik majd a megegyezés felülvizsgálatát, ahol Baerbock szerint konkrét megállapodásokat szeretnének elérni, amivel gyakorlati érvényességre is szert tehet a szerződés. 

A stockholmi kezdeményezésnek már vannak kidolgozott javaslatai is arra vonatkozóan, hogy a leszerelés előmozdításával biztonságosabbá tegyék a világot, és arra összpontosítanak majd, hogy végig is menjenek ezen az úton – nyilatkozta Baerbock. Habár Baerbock Németország atomfegyver-mentességét hangsúlyozza, az ország NATO-tagként betartja a nukleáris részvétel elvét, ami annyit tesz, hogy a NATO elrettentő erejét hangsúlyozandó atomfegyverek használatába kell bevonni olyan tagországokat is, akik nem atomhatalmak. 

Nem hivatalos információk szerint az USA (ki más?) húsz atomtöltetet telepített a Luftwaffe bücheli támaszpontján, amiket – az amerikai élesítés ellenére – a német légierő gépei juttatnának célba. 

A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy külpolitikai kérdéseket soha nem szabad fekete-fehéren vizsgálni. Hangsúlyozta, hogy Németország nem atomhatalom, és soha nem is lesz az. 

Tökéletesen rímel Baerbock szavaira Stanley Kubrick 1964-es hidegháborús szatírája, a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című film, melyben egy zavarodott katonatiszt parancsot ad, hogy az arra mindig készen álló, Oroszország közelében köröző repülőraj támadja meg az orosz célpontokat. Időközben az orosz nagykövettől kiderül, hogy Oroszország épített egy Ítéletnap-gép nevű szerkezetet, mely az ország megtámadása esetén azonnal radioaktív ködbe borítja a Földet. Dr. Strangelove, a Peter Sellers által alakított, amerikai szolgálatba szegődött (ex)náci rakétamérnök pedig elmagyarázza a fegyver lényegét a szintén Peter Sellers által alakított amerikai elnöknek (Peter Sellers megjelenik egy brit megfigyelőtiszt személyében is a filmben, már csak (de nemcsak) ezért is érdemes megnézni): 

„az elrettentés annak művészete, hogy elérjük, az ellenségünk ne merjen támadni.”

És pont ez a lényeg. Ugyanis az atomfegyverek jelenleg, használatuk híján (szerencsére), elrettentő erővel bírnak. Egy atomháború hosszabbtávú hatásait aligha kell bemutatni bárkinek, és az azt bevető országot is hátrányosan érintené. Így a józan ész mellett más, racionális, gazdasági és belpolitikai következményei is vannak egy ilyen bevetésnek. 

Úgy is mondhatnánk, az emberiség és a történelem folyamán már megszokott, állandó háborúskodás között az atomfegyverek állnak. Nem egy jó megoldás, de egyelőre úgy tűnik, nincs jobb. 

Az energia

A németországi Zöldek az atomenergia 1980-as bevezetése óta ellenzik annak használatát. Érvként hozzák fel ellene, hogy drága egy erőmű megépítése (jelenlegi modern technológiával egy 1,1 megawattos blokk építése 6 milliárd dollártól 9 milliárdig terjedhet), baleset esetén (melyből eddig három nagyobb volt, Csernobil, Three Mile Island és Fukusima, no meg a Majak-üzem, ahol senki nem tudja, mi történt) rendkívül drága a kár- és katasztrófaelhárítás, ráadásul nincs is igazán hol tárolni az atomhulladékot. No de! Az üzemeltetési költség lényegesen olcsóbb, ezzel együtt az áram piaci ára is. 

A Nemzetközi Energetikai ügynökség már 2019-ben figyelmezetett: ha megmarad az akkori trend, vagyis az idejétmúlt atomerőműveket bezárják, és politikai meg ki tudja milyen okból újabbak is erre a sorsra jutnak, 2025-re az iparosodott országok nukleáris kapacitásuk egynegyedét, 2040-re pedig kétharmadát veszítik el. Ez további négymilliárd tonna plusz széndioxid-kibocsátáshoz vezet, ami több mint négyszerese Németország jelenlegi kibocsátásának. 

Average lifecycle greenhouse gas emissions

A kép az egy kWh-ra eső széndioxid-kibocsátást mutatja erőműtípusonkétn (Kép: world-nuclear.org/)

Áramszünet

Pillanatok választották el egész Európát egy teljes áramszünettől

Összeesküvés elméletek nélkül, tényekre alapozva is van rá esély.

AMMARHA! hozzáadva 285 napja

Süli János tárca nélküli miniszter Vasárnap.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, az atomerőműben megtermelt energia ára nem függ az urán világpiaci árától, ellenben például a gázerőművekkel. Ráadásul a reaktorok üzemanyaga kis helyen is elfér, az erőművek pedig mindig rendelkeznek belőle két évre előre bespájzolva. 

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátási rendszer alaperőművek nélkül bizony komoly problémákat és egekbe szökő árakat okozhatnak.

 Szerencsére Kelet-Közép-Európában az atomenergia megítélését illetően nincs probléma (meg Franciaországban). A V4-ek épp Pakson közös nyilatkozatot adtak ki, hogy atomenergia nélkül nincs klímasemlegesség. 

Ahogy a fenti képből is látszik, az atomenergia károsanyag-kibocsátása a legkisebbek közé tartozik (a szélerőműével vetekszik). Ez az egyik legjobb érv a politikailag motivált, szakmaiatlan atomerőmű-bezárások ellen. 

(Portfólió/Mandiner/Vasárnap.hu)