ILLIBERÁLIS
Az emberi civilizáció egyszerű alapfogalmakra épül: Isten, haza, család. Melyik nincs ma támadás alatt?
2021. dec. 30.
Teszi fel a kemény kérdést Kovács Ákos dalszerző. A Kossuth-díjas előadóművésszel kizökkent időről, orwelli jelekről, 2006-ról és frissen megjelent novelláskötetéről beszélgetett a Mandiner munkatársa.
A Mandiner.hu-n olvasható interjúból kiderül, hogy a járvány miatt az énekes jövő év elejére halasztotta az idei év végére tervezett nagykoncertjét. Az újságíró még a beszélgetés elején kitért a legújabb lemezre, amely Az utolsó békeév címmel jelent meg nemrégiben. A kérdésre, miszerint honnan jött a cím, az énekes elárulta, mi a címadás a története:
2018-ban Erdő Péter bíboros atyától megtisztelő felkérést kaptam az akkor még csak tervezési fázisban levő eucharisztikus kongresszus kapcsán. Nem voltam benne biztos, hogy tudja-e, kit kért fel, ezért próbavásárlásra invitáltam. Elhívtam az év végi arénabeli koncertünkre – meglepetésemre el is jött.
- mondta a Mandinernek.
Az előadóművész kifejtette azt is, hogy nem sikerült elrettenteni az atyát, nagyon lelkes volt. Majd rátért arra is, hogy ettől még új himnusz megírására nem mert vállalkozni, végül a régi himnusz újragondolása mellett döntöttek, és a produceri munkával bízták meg. A munka során megtapasztalhatta a gondviselést: a kórházi jelenet másnapján az egészségügyi intézményeket, a Szent István-bazilikában lezajlott felvétel után pár órával pedig a templomokat zárták be a járvány miatt. Az utolsó lehetséges pillanatban készült el az anyag.
A Mandiner munkatársa idézett az új lemez címadó dalából:
„Ötven percre olvadnak az órák
A szobrokat a csatornákba dobják
Mi csak ülünk a kultúra romjain
Csodálkozunk, mintha volna min.”
A dalszövegrészlet gondolatmenetét kifejtve így reagált Ákos:
Egyetlen narratívát kívánnak ráerőszakolni az egész világra, a vita tere egyre szűkül. Ócska dumák és ideologikus szlogenek záporoznak ránk.
-
„Németország nemrég még egy kis bajuszos embernek csápolt, most meg kijelenti magáról, hogy bevándorló-hátterű ország”. Beszélt arról is, hogy „biológiai értelemben vett férfiak győzhetnek női sportágakban”, valamint említést tett a klímahelyzetről és az egyéni fogyasztóra terhelt felelősségről.
Egy korábbi interjút is felidéztek a beszélgetőpartnerek, amikor az énekes azt fejtegette, hogy a gyermekei generációja lehet hosszú idő után az első, amely kevesebb szellemi szabadságot él meg, kevesebb lehetőség közül választhat, mint az előtte járók, említést tett a digitális platformok működéséről.
Bizonyos kérdéseket ma már fel sem szabad tenni, mindenható „tényellenőrök” gyomlálják ki a nekik nem tetsző tartalmakat: ez az út pontosan abba a szellemi pokolba vezet, amit Orwell írt le az 1984-ben. Az emberi civilizáció egyszerű alapfogalmakra épül: Isten, haza, család. Melyik nincs ma támadás alatt?
- fejtette ki a hírportálnak.
Az újságíró kérdésére válaszolva folytatta a gondolatmenetet az énekes. Elmondta, hogy „a művészet se kínál kiutat vagy fogódzót a ma emberének, hiszen folyton azt halljuk a kortárs alkotóktól, hogy az ő műveik »csak kérdéseket tesznek fel«. Elég baj az: kérdezni a kisgyerek is tud, ráadásul elég jól.”
A művészet, bármilyen nehéz is ezt felvállalni, a nagy küzdelmek árán kiharcolt egyéni és közösségi válaszok helye. Ezért jött létre.
-
Az énekes arra a kérdésre, hogy hívő embernek tartja-e magát, kifejtette, hogy „római kaotikus”, gyarló és gyakorló, aki magasabb rendű valósághoz, az igazsághoz szeretne tartozni, minden hibája, kicsisége ellenére. Fenntartja a jogot, hogy hihessen ebben.
A Mandiner munkatársa felelevenítette a 2006 decemberi nagykoncertet, ahol az őszi rendőri brutalitásról készült képsorokat vetített a közönségnek az előadóművész. Majd feltette a kérdést, miszerint fontosnak érzi-e, hogy reagáljon a színpadról a politikára. A válaszból kiderül, hogy tizenöt éve sem a politikára reagált, hanem arra a gátlástalan erőszakra, ami az utcán ért vétlen civil embereket, ráadásul tömegesen.
A beszélgetésből kiderül, hogy filmkészítésbe is belevág a művész.
„A kötetben szerepel A taxis című írás, ezt olvasta Hábermann Jenő veterán filmproducer, és biztatott, hogy dolgozzam át forgatókönyvvé. A kisjátékfilm címe Záróvonal lesz, szeptemberben leforgattuk, most zajlik az utómunka.”
Forrás: magyarnemzet.hu, mandiner.hu, nyitókép: vasarnap.hu.
Edmár Attila