
ZSÍR
„Az őszirózsás forradalomnak nevezett eseménysorozat valójában erőszakos államcsíny volt”
2024. nov. 4.


Az őszirózsás forradalomnak nevezett eseménysor valójában egy erőszakos államcsíny volt – állítja a Demokratának adott interjújában dr. Gulyás László történészprofesszor, a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására vezetője, a Trianonról hét kötetben című sorozat szerkesztője.
A most megjelent könyv a Magyar Királyság összeomlásának és megszállásának eddig ismeretlen részleteit tárja föl. Mi okozta az összeomlást?
Nagy szerepe volt benne a szabadkőművességnek, nem véletlen, hogy a Károlyi-kormánynak is voltak szabadkőműves tagjai. Azt is alappal állíthatjuk, amint ez ki is derül a Trianon-sorozatunk új kötetéből, hogy az összeomlást eredményező tevékenységük nagyrészt tudatos és szándékos volt, és bár nem minden szabadkőműves volt feltétlenül ellenséges a Szent István-i állameszmével szemben, a teljes politikai alkalmatlanság esetükben is fennállt. A társadalommérnökösködő ködszurkálás akkor is tragédiához vezet, ha a lehető legjobb szándékkal művelik.
A magyarországi baloldal előszeretettel hivatkozik 1918 októberére és Károlyira, akit az őt kényszerből kinevező József főherceg szerint „az erőszak hozott”. Milyen legitimitása volt Károlyi kormányának?
Igazából nem volt legitimitása, nem állt mögötte a nemzet, az ország, ahogy a népköztársaság 1918 novemberi kikiáltásának sem volt tömegtámogatottsága. A Károlyi-féle Függetlenségi és ’48-as Párt, a szabadkőművességhez leginkább kötődő Jászi Oszkár-féle Polgári Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt koalíciós kormányának utóbbi két pártja bent sem volt a parlamentben, nem volt semmilyen választói felhatalmazásuk. A felhergelt lumpen elemek és lógós katonák által kirobbantott budapesti zavargások segítették hatalomra őket, és az, hogy a keresztény, konzervatív magyar politikai osztálynak nem volt ereje beavatkozni az események menetébe. A baloldali narratíva által őszirózsás forradalomnak nevezett eseménysorozat valójában erőszakos államcsíny volt, ennek legdrámaibb jelképe Tisza István meggyilkolása.
Máig élő baloldali hagyomány támogatás és felhatalmazás nélkül, taktikázással megragadni a hatalmat… De miért mondott csődöt 1918 őszén a történelmi magyar politikai osztály, amelynek gátat kellett volna emelnie a végzet elé?
Ez nehéz kérdés. Tény, hogy a történelmi elit olyan helyzetben találta magát, amilyenben korábban még soha. Egy háború általában béketárgyalásokkal és konszenzusos békével szokott lezárulni. Ezzel ellentétben Trianon békediktátum volt! A magyar politikai osztály nem értette meg, hogy az első világháború egészen más volt, mint bármely addigi, és ezért egészen másfajta béke következik. A háborúban győztes államok geopolitikai szándékait sem értették meg, így eleve nem tudtak reagálni. Jellemző, hogy nem egészen két héttel a Károlyi-puccs előtt Wekerle Sándor miniszterelnök még a Vaskapuhoz utazott, tanulmányozandó a háború után megépíteni tervezett vízi erőmű helyszínét. Föl sem merült benne, sem más vezető politikusokban, hogy az a térség hamarosan idegen uralom alá kerül. Ami azt illeti, még maga a hatalmat régóta sóvárogva vágyó Károlyi sem látta előre a következő napok eseményeit, készülődés helyett fölment a hegyekbe zergére vadászni. Onnan hívták vissza a sajátjai. A puccsot, a hatalomátvételt a budapesti csőcselék hajtotta végre.
Az eredeti, teljes interjú ITT olvasható.

Piros 7es


