MAGYAR KÁRTYA

Csatlakozzon a kollektív bűnösség elvét elutasító petícióhoz 2026. jan. 5.

Ahogy azt az olvasóink is jól tudják, a szlová kormány a karácsonyfa alá betolta a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését fél éves börtönnel jutalmazó, az európai jogrendtől, de a civilizált világtól is idegen kollektív bűnösség elvét alkalmazó BTK-módosítást. Fiala-Bútora János egy petíciót indított el három nyelven, melyet alább lehet aláírni.

A kollektív bűnösségnek nincs helye a modern demokratikus társadalomban
Petíció a háború utáni represszív jogi aktusok alkalmazásának leállítására

A második világháború után a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői jogi aktusokat fogadtak el, amelyek a német és magyar nemzetiségű lakosságot a kollektív bűnösség elve alapján, nemzetiségük alapján büntették. A Szlovák Köztársaság ezeket a jogi aktusokat a mai napig alkotmányos berendezkedése alapjának tekinti, és jelenleg is alkalmazza őket a német vagy magyar nemzetiségű ősökkel rendelkező tulajdonosok vagyonának elkobzására. Alulírottak kérjük, hogy a Szlovák Köztársaság az emberi jogok védelmének szellemében vizsgálja felül a háború utáni jogi aktusokhoz való hozzáállását.

A háború utáni, kollektív bűnösségen alapuló jogi aktusok igazolhatatlanok

1945 és 1948 között a Csehszlovákiában élő németek és magyarok állampolgárságukat elvesztették, ingatlanjaikat elkobozták, egyesületeiket feloszlatták, vagyonukat konfiskálták, és sokan kényszer hatására felvették a szlovák nemzetiséget (az úgynevezett reszlovakizáció). A németeket kitelepítették; hetvenhatezer magyart telepítettek ki Magyarországra, negyvenezer embert pedig télen marhavagonokban kényszermunkára szállítottak Csehországba, köztük időseket és kisgyerekeket is.
Ezek a háború utáni megtorló intézkedések ártatlan személyeket érintettek, akik semmilyen bűnt nem követtek el a szlovákok vagy a csehszlovák állam ellen. Azokat, akik bűncselekményeket követtek el, egyénileg ítélték el.
A megtorló intézkedések nem igazolhatók a nácizmus elleni küzdelemmel. Ezek a háború után, a helyzet konszolidálódása után történtek. Áldozataik között voltak a háborút túlélő zsidók is, akik közt sok német és magyar volt. De nem igazolhatóak ezek az intézkedések a szlovákok háború alatti szenvedéseivel sem. A háború utáni elnyomás azokat a magyarokat is érintette, akik a háború alatt a Jozef Tiso vezette független Szlovák Államban nem domináns kisebbségi helyzetben maradtak.
A háború utáni jogi aktusokat nem a nagyhatalmak beleegyezésével fogadták el – egyesek tiltakoztak ellenük. Nem fogadta el őket a Potsdami Konferencia sem, amely jóváhagyta a németek kitelepítését, de nem a magyarokét. Nem váltak a békeszerződések részévé. Nem a béke alapját képezték, hanem annak akadálya voltak. A háború utáni jogi aktusok nem voltak összhangban az alapvető erkölcsi elvekkel és az akkor hatályos humanitárius jogi normákkal. Néhány intézkedés – például egész családok kényszermunkára való elhurcolása – még a dekrétumok (88/1945 sz. dekrétum) kereteit is túllépte. Az ezeken alapuló jogrend nem felel meg a jelenlegi emberi jogi normáknak és az Európai Unió jogának, ezért nem lehet a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének alapja. Jelenleg a Szlovák Köztársaság az egyetlen állam, amelyben ezek a törvények továbbra is hatályban vannak, s ahol továbbra is vagyonelkobzás alapját képezik.
A háború utáni jogi aktusok megítélése nem csupán történelmi kérdés. A szlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács hozzáállása ezekhez meghatározza az állam jellegét. Meggyőződésünk, hogy a szlovák társadalom már felnőt ahhoz, hogy szembenézzen történelmének ezzel a sötét fejezetével. A háború utáni jogi aktusokkal okozott szenvedések jóvátétele nem az ország területi egységének kétségbe vonását jelenti, hanem a szlovák-magyar kapcsolatok kölcsönös tiszteleten, emberi jogokon, és a nemzetközi jog alapjain nyugvó építését.

Ezért kérjük, hogy:
- A Szlovák Köztársaság kormánya javasolja a Büntető Törvénykönyv 2025 decemberében elfogadott 417f §-ának hatályon kívül helyezését, hogy a háború utáni jogszabályokról szóló nyilvános vita szabadon folyhasson, ne legyen büntetőjoggal elfojtva.
- A Szlovák Köztársaság kormánya hozzon létre egy szakértői bizottságot, amely részletes áttekintést készít a háború utáni jogalkotás alapján 1989 után végrehajtott vagyonelkobzásokról.
- A Szlovák Köztársaság kormánya fogadjon el intézkedéseket, beleértve a törvények módosítására irányuló javaslatot, amely megakadályozza a további vagyonelkobzásokat, és biztosítja a jóvátételt az érintett személyek számára.
- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatában sajnálatát fejezze ki a háború utáni időszakban alkalmazott kollektív bűnösség elve miatt, és kérjen bocsánatot az igazságtalanul üldözött áldozatoktól.
- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hozzon létre bizottságot, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy milyen sérelmeket okozott a háború utáni jogi aktusok alkalmazása 1945 és 1948 között, és javaslatokat tesz azok orvoslására.