ILLIBERÁLIS

Demkó Attila: nagyon elegem van már abból, hogy a demokrácia csak „liberális” lehet 2024. jan. 22.

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, író, biztonságpolitikai szakértő a közösségi médiában ezúttal a tajvani választások eredménye és a demokrácia mibenlétének összefüggéseiről elmélkedett. Nehéz nem egyetérteni vele!

Azt gondolom azon nem lehet vitázni, hogy ez a választás növelte a feszültséget. Azon már lehet, hogy Demokratikus Progresszív Párt győzelmét miért ünneplik annyian a demokrácia győzelmeként...

Ha a Kuomintang elnökjelöltjére szavaz a többség, az már nem demokrácia? 

Úgy tűnik demokrácia akkor van, ha az istenadta nép arra szavaz, akit a nemzetközi progresszió haladónak gondol. 

Ha esetleg Trump elnök lesz az nem demokrácia. Ha az AfD esetleg majd 30%-ot kap, az nem demokrácia. Ha az FPÖ kormányra kerülne az nem lenne demokrácia. Nem is kell nagyon keresni a sajtóban, sőt tettekben, hogy jobb is lenne letiltani, betiltani mindenkit, aki nem tetszik.

Tényleg nagyon elegem van már ebből – abból, hogy a demokrácia csak »liberális« lehet, csak az, amit a progresszió gondol az lehet »európai«. 34 éve, 1990 óta hallgatom ezt Magyarországon, eb ura fakó, de tényleg. Elmondom mi lesz ennek a vége. Nem a liberális demokrácia világméretű győzelme, hanem a nyugati társadalmak végleges meghasadása – és az agresszor évtizedek óta ez a pökhendi »Tudjuk, Merjük, Tesszük«, hogy a Magyarországra ezt a tempót behozó néhai SZDSZ-re emlékezzünk egy picit. Mert a mai kölcsönös gyűlölködésünk akkor kezdődött, 1990-ben, nem 1998-ban vagy 2010-ben.

Tajvan esetében persze a »merés és tevés« vége a pusztulás lehet, nem csak az a hideg polgárháború, amiben mi (és a Nyugat) nagy része él.

Mert Kínát nem érdekli, mit gondol az emberiség magát nagyon haladónak képzelő fele, ha sokat ingerlik, háborút fog indítani, amit semmilyen haladó, progresszív újság, tüntike, performansz nem állít majd meg.

»Tajvant« 1949-től máig egyetlen dolog védte meg Kínától: az Amerikai Egyesült Államok. 1954-55-ben hét hónapig tartottak a harcok, 1958-ban három hónapig – ezrek haltak meg. 2005-ben Kína törvénybe foglalta, hogy támadni fog, ha a sziget elindul a szuverenitás útján. Mi az amit nem lehet ezen megérteni?