AMMARHA!

Drogozni sem engedünk egy tizenévest – Ki védi meg a gyerekeket a digitális világ veszélyeitől? 2023. dec. 23.

Mit jelent a családi életben a kibervédelem? Különösen aktuális kérdés ez az ünnepek kapcsán, hiszen minden bizonnyal számos esetben lesz valamilyen okoseszköz a fa alatt.

De ahogy dohányozni, drogozni, féktelenül bulizni sem engedünk egy tizenévest, minden felügyelet nélkül korlátlanul bolyongania sem szabadna a virtuális világban, ahol számos nehézség, megpróbáltatás és egészségre ártalmas veszély leselkedik rá. Eőry Csaba Örs adatvédelmi szakembert és mentort, a DIMENTOR ZRT. vezérigazgatóját arról kérdezte a vasarnap.hu, hogyan tehetjük a fiatalok életét és családunkat internethesználat szempontjából biztonságossá. Mert fontos, hogy az okos eszközök az életünket megkönnyítő használti tárgyak maradjanak, s ne lépjenek elő digitális családtaggá. Interjú következik.

Korábbi beszélgetésünkben arról volt szó, hogy a gyermekeinket is meg kell tanítanunk arra, hogy vigyázzanak az adataikra, és hogy a családban is fontos a kibervédelem. Mindeközben a családi ügyintézés egy jelentős része is áttevődött az internetre, s nemrég volt hír, egy nagy bank fizetőszolgáltatását törték fel hekkerek.

Tudunk ma függetlenedni ezektől a problémáktól, vagy olyan ez, mint a 90-es években, amikor minden második ember autóját feltörték?

Az emberiség felgyorsította a világtársadalom működését azzal, hogy az üzleti élet szereplői mindig a konkurenseket megelőzve igyekeznek nagyobb profitra szert tenni. Ezért kínálnak egyre gyorsabb és egyszerűbb technikai megoldásokat az emberek ügyes-bajos dolgainak elintézésére. Az internet is ezt szolgálja.

Manapság a kényelem a legerősebb mozgatórugó, és képesek vagyunk ennek mindent alárendelni.

Egyre többen próbálnak mindent okoseszközön, vagyis egy zsebszámítógépen elintézni a napi bevásárlástól kezdődően a kapcsolattartáson át a családi programok megszervezéséig.

Azt azonban kevesen tudják, vagy még nem gondoltak bele, hogy az internetes ügyintézés is olyan, mint a műholdas navigáció: lehet, hogy a legrövidebb út ismeretlen, sötét sikátorokon át vezet. Dönteni kell: Keveset akarunk sétálni, mert úgy kényelmes, vagy szeretnénk átlátható, biztonságos úton járni?

Az interneten sokkal több az ismeretlen szereplő, mint az ismerős, és a virtuális világban egy közösséget alkotunk velük, ezt sajnos tudomásul kell venni. A világhálót emberek működtetik a saját szándékaik által vezérelve, de mi őket nem ismerjük. Ezért érdemes úgy használni az internetet, hogy csak a legszükségesebb személyes információt, tudnivalókat közöljük a neten keresztül – saját magunkról és az ismerőseinkről is!

Fontos biztonsági szabályok ezzel kapcsolatban, hogy ahol lehet, név nélkül vagy kitalált becenevekkel vegyük igénybe az online szolgáltatásokat, és csak a cél eléréséhez feltétlenül szükséges adatokat adjuk meg, többet ne!

Például egy hírlevél-feliratkozáshoz sem a nevünkre, sem a telefonszámunkra nem lehet feltétlenül szükség.

Emellett a különböző webes felületeken lehetőleg más-más e-mail-címet használjunk, és egyik se az legyen, ahol a magánlevelezéseinket bonyolítjuk. Igen, így öt-tíz vagy még több különböző e-mail-címre is szükségünk lehet, de emiatt szerencsére nem kell az eddigieknél több e-mail-fiókot használnunk. Erre valók az úgynevezett továbbító címek vagy idegen szóval aliasok, amik gyakorlatilag a leveleket a fő postafiókba kézbesítő tetszőleges további e-mail-címek.

Ez hasznos az átverős e-mailek kiszűrésében, mert például ránézésre feltűnik, ha egy „áramszolgáltató” küld nekünk „számlalevelet” a streamingszolgáltatónk részére megadott e-mail-címünkre,

és hasznos az ellopott belépési adatok megváltoztatásakor is, mert elég a nyilvánossá vált továbbító címet törölni és egy másikat létrehozni helyette. Előnye továbbá az is, hogy egyik továbbító címmel sem lehet az e-mail-fiókunkat megtalálni és feltörni, hiszen ezek a címek nem a postafiókunkat azonosítják, csupán technikai e-mail-címek.

A jelszavak esetében is legyen hasonló az eljárás,

ne egy-két jelszót használjunk csupán az összes felületen, hanem tegyük ezeket is egyedivé! Például az adott jelszóba írjuk bele a szolgáltatás nevét, ahol azt használjuk, emellett lehet egy állandó része a jelszavainknak, például egy filmcím vagy egy rövid verssor, és legyenek a jelszóban számok és írásjelek is, ezek használata is lehet konzekvens, például szóközök helyett felkiáltójelek, és minden jelszó egy egyes számmal kezdődjön. Így a jelszó hossza el fogja érni a ma biztonságosnak mondható tizenöt-húsz karaktert, egyedi lesz, mégis könnyű lesz megjegyezni a logikus felépítése révén.

Ha mindezek mellett az egyes szolgáltatásokban bekapcsoljuk a kétfaktoros azonosítást is, akkor a telefonunk vagy az okoseszközünkön lévő applikáció nélkül az adathalászok nem fognak tudni belépni helyettünk az internetes felületekre, például a netbankunkba akkor sem, ha a felhasználónév-jelszó párost már megszerezték vagy éppenséggel kicsalták tőlünk.

Az elmondott javaslatok megfogadásával nagy mértékben csökkenthető a fiókfeltörés és az átverés kockázata.

Még nekünk, felnőtteknek is komoly problémát okoz, hogy letegyük a telefont a kezünkből, pedig mi nem ezen a platformon szocializálódtunk. A kamaszoknál pedig sokan számolnak be róla, hogy szinte lehetetlen letenni a telefont este, vagy abbahagyni egy játékot – ha egyszer megkapták az első saját okoseszközt. Hogyan szabályozzuk önmagunkat, az online eltöltött időt?

Először arra kell nekünk, felnőtteknek ráébrednünk, hogy a digitális eszközök és az internet rabszolgájává tudunk válni vagy már azzá is váltunk. A gyermekek és a fiatalok számára ez azért sokkal nehezebb feladat, mert születésüktől kezdve látják maguk körül ezeket az eszközöket, természetes számukra, hogy van internet, számítógép és okoskütyü. A szülőknek arra kell odafigyelniük, hogy egy elfogadható arány érvényesüljön az analóg és a digitális világban töltött idő meghatározásakor. Ez kizárólag tudatos és következetes döntések mentén valósítható meg, ami sok esetben nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőknek is próbatételt jelent.

Ebben a témában is nagyon fontos a családon belüli rendszeres és őszinte párbeszéd.

A teljes interjú ITT olvasható.