
LIBERNYÁKULUM
Dzurinda lesz a fő felszólaló Márki-Zay Péter „pártjának” alapító ünnepségén
2023. szept. 15.


Sokat mondó, hogy a kínai kémszoftver-közösségi médiában, a TikTokon jelentette be a korábbi bukott baloldali moslékkoalíciós miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter, hogy pártjának, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak frissítve: Néppártnak, amiről hogy-hogy nem évekig hallottuk, hogy nem alakaluk párttá, aztán végül mégis (milyen ismerős, igaz, Összefogás?), szombaton tartja az alapító ünnepségét, amin a fő felszólaló nem lesz más, mint Szlovákia korábbi kormányfője, Mikuláš Dzurinda.
Nem kicsit megmosolyogtató, hogy épp Dzurindára esett a minden megszólalásában magyar választópolgárok ezreit megsértő MZP választása a „nem leszünk párt” alapító ülésére.
A korábbi szlovák miniszterelnök karrierje során olyan szinten kiárusította az országot Brüsszelnek és Washingtonnak, amiről az Isten-komplexusos Márki-Zay évek óta csak álmodozik.
A guruló dollároknakból nem kis hasznot húzó hódmezőhelyi polgármester a hatalom megszerzéséért bármit hajlandó megtenni, bárkivel hajlandó „összefeküdni”.
Mi sem bizonyítja az elvtelenségét jobban, hogy a kampány során kijelentette, hogy kommunisták és fasiszták miniszterelnöke is akar lenni. És valóban meg is tette, amit meg kellett az ÜGY érdekében, összeállt a legrosszabb ÁVO-s hagyományokat felelevenítő Gyurcsány Ferenccel és a Szálasi nevét könnyes szemmel elrebegő, azóta a politikai szemétdomb felé szuperszónikus sebességgel repülő Jakab Péterrel.
A hasonlóságok pedig igencsak adottak a korábbi szlovák miniszterelnökkel, aki liberális szellemben igyekezett átalakítani Szlovákiát, nem is teljesen volt eredménytelen, hiszen épp az ő miniszterelnöksége alatt valósultak meg azok a gazdasági reformok, amelyek miatt az országot Tátrai Tigrisnek kezdték nevezni, de ugyanakkor
a Dzurinda-kormányzat DNS-ét képező rendszerszintű korrupció volt az oka is annak, hogy a Tátrai Tigrisből fogatlan oroszlán lett.
Nem mellesleg kikövezte az utat Robert Fico és a SMER számára, akik korrupcióban és a törvények felett átnyúló kormányzási módszereikben semmiben sem maradtak el Dzurindától, ám mindezt a választók toleranciaküszöbe alatt, illetve amikor idővel egyre több ügy került elő, sokkal sikeresebb kommunikációval tudták elsimítani..
További hasonlóság mutatkozik abban, hogy sem Dzurinda, sem Márki-Zay nem vállalja a felelőséget a kudarcokért és a botrányokért. Mindketten tagadják a felelőségüket bármilyen ügyben, Márki-Zay egyenesen Orbán Viktorra ken mindent, hiszen mindenről a magyar miniszterelnök jut eszébe.
Izgalmas kérdéseket vet fel a külföldi érdekek kiszolgálásának kérdése, ami immáron rendszerszintű összefonódásokra mutat rá.
A 2020-as szlovák parlamenti választásokat megelőzően Magyarországról importált liberális csúcsragadozók buzdították a felvidéki magyarságot, hogy magyar párt helyett szavazzon a szlovák liberális PS álmagyarjaira. Ezt akár még rendszerhibának, tévedésnek is betudhatnánk (ha csak egyszer történt volna meg), ám most, hogy Dzurindát is bevetik ugyazon liberális körök, amelyek Orbán Viktor megbuktatásáért nem sajnálnak eszméletlen mennyiségű pénzeket bevetni, egy másik, papíron elképesztően népszerű(nek ható), valójában velejéig korrupt, külföldi érdekeket kiszolgáló külföldi politikust vetnek be, bizonyítják, hogy
ugyanazok az emberek mozgatják a szálakat a háttérben: akik nemzeti kormányok helyett liberális világfalut akarnak, amit kényük-kedvük szerint irányíthatnak az ott lakók véleményét figyelmen kívül hagyva.
Mindebből pedig következik, hogy ezeket a vendégjátékokat ugyanott találják ki, ahol azt képzelik, hogy a nemzeti erőket egy magát kereszténynek és demokratának hazudó, valódi európai értékeket felmutatni képes (értsd: liberális) férfiemberrel lehet visszaszorítani. Patikamérlegen kapjuk az amerikai elnökök prototípusát Szlovákiában és Magyarországon egyaránt, ám kilóg a lóláb, nem is kicsit. Az amerikai választópolgárokat meg lehet téveszteni, akár még a választásokat is el lehet csalni, ám minket már nehezebb átverni.
A történelmi tapasztalatunk azt mondja, ha valami kacsának néz ki, hápog, mint egy kacsa és úgy viselkedik, mint egy kacsa, akkor az bizony kacsa. Márki-Zay Péter és Mikuláš Dzurinda pedig két megtévesztésig egymásra hasonlító... kacsa.
Alkalmatlan, korrupt, külföldi ügynök.
Összenő, ami összetartozik.
Nyitókép: TASR

Stüszi vadász


