A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Lengyel magyar testveriseg europa pedakepe

Egy lengyel sincs, aki bármelyik magyar kedvéért megszeretné az oroszokat 2022. jún. 11.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Virt László szociológus a közösségi médiában vette számba a magyar-lengyel és a magyar-román kapcsolatokat Novák Katalin köztárasasági elnök Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására tett bukaresti találkozója kapcsán. A két bejegyzést változatlan formában közöljük.

Lengyelország körülbelül 10-15 éve megfogalmazta a Három Tenger Kezdeményezést, de már Pilsudski és Teleki Pál is megfogalmazott hasonló gondolatokat. Ebben benne van a Fekete-tenger, tehát Románia és Bulgária is. Tehát Románia is!

A most zajló háború előtt még sokan skandálták azt, hogy "Lengyel magyar két jó barát", miközben utálják a románokat. De már a most zajló háború előtt se, az említett rigmus skandálása idején se volt olyan lengyel, aki bármelyik magyar kedvéért megutálná a románokat. 

A lengyelek nem hülyék, ismerik a saját érdekeiket, melyek már vagy 250 éve azonosak a románok érdekeivel. 

Továbbá: egy lengyel sincs, és már a most zajló háború előtt se volt, aki bármelyik magyar kedvéért megszeretné az oroszokat.

Széchenyi István nem utálta a románokat, sőt 1834-ben, hogy a "nyugati" Habsburgokról leválhassunk, nyitott feléjük.

Elnök Asszony ott van a létkérdéseink központjában!

Novák k

Németh László 1935-ben Romániában járt, Bukarestben Dimitrie Gusti tanszékén is és Erdélyben is. Még ebben az évben megírta a Magyarok Romániában c. útirajzát. Ebben olvassuk: 

Székelyföld csakugyan a legistenhátamögöttibb tartománya Európának. ... Én mindig úgy érzem, amikor megjövök ide, hogy valami emberi végállomásra érkeztem – így mondta ezt egy barátunk, aki jobban ismeri nálunk is a székely csöndességet. ... Arra, hogy Erdélyről a magyarság mondott le, nincs szebb bizonyíték, mint ez az ötszázezer magyar itt, melynek a világvégére rekesztése jóval előbb kezdődhetett, mint a román uralom. Amikor Erdélynek a legfőbb érdeme az volt Pest előtt, hogy ott választókörzetek is vannak, ez a makacs nép nyilván rosszabb osztályzatot kapott, mint a nemzetiségek.

Márton Áron 1934 és 1938 között előadásokat tartott a keresztény házasságról különböző erdélyi és partiumi városokban. Márton Áron többször, több helyen megfogalmazta azt, hogy a magyar "úri" társadalomnak milyen nagy felelőssége van a nemzetromlásunkban, a történelmi Magyarország szétesésében. A keresztény házasságról szóló előadásokban ezt mondta: 

Erdélyt nem a román hadsereg és nem az Antant, hanem a termékeny román anyák vették el és a meddő magyar anyák veszítették el. A döntő nem a győzelmek sora, hanem a népesedési statisztika volt.

Márton Áron és Németh László egyszer személyesen is találkoztak. Ez 1935. augusztusában történt, amikor a Báthori-Apor Szemináriumban Márton Áron volt Németh Lászlóék kolozsvári vendéglátója. Márton Áron és Németh László ekkoriban írt szövegeiben nagyon sok rokon gondolat van közöttük. Amikor Budapesten, a Tanu 1935. III-IV. teljes összevont számát kitöltve megjelent a Magyarok Romániában, akkor 

a magyarországi "urak" Némethet támadták azzal a váddal, hogy "elárulta a magyarságot, románoktól tájékozódott." 

Ekkor, 1935-1936 fordulóján A dzsentri felelőssége címmel írt egy választanulmányt. Ebben kitér arra is, hogy kik voltak az "informátorai". Ebben például Dimitrie Gusti neve mellett egy katolikus papot is említ, nevet nem ír, mert magyar kisebbséghez tartozók neveit, hogy védje őket, nem írta le az eredeti útirajzban se. 

Még Tamási Áron, Tompa László és Molter Károly nevét is csak körülírta. Keresztury Dezsőtől és Vita Sándortól tudom, hogy ez a katolikus pap, akitől Németh László sok mindent megtudott, Márton Áron volt.

Márton Áron, Keresztury Dezső és Vita Sándor kalotaszegi kirándulásra is elkísérte Németh Lászlót, ahol a körösfői református templomban református istentiszteleten vettek részt. Németh László írja a Magyarok Romániában c. kötetnyi útirajzában: "Egy katolikus pap is ott van a sorunkban." Ez a katolikus pap Márton Áron volt.

MÁRTON ÁRON ÉS NÉMETH LÁSZLÓ BÖLCS EMBEREK VOLTAK. TUDTÁK, HOGY HA A MAGYAROK ÉS ROMÁNOK SZÉTHÚZNAK, AKKOR AZ ÉPPEN SOROS NYUGATI ÉS KELETI BIRODALMAK MALOMKŐKÉNT ZÚZNAK SZÉT, ÉS EGYENKÉNT DARÁLNAK BE MINKET. MINDKETTEN RÁLÁTTAK A LENGYEL KAPCSOLAT FONTOSSÁGÁRA IS. 

Ez a "hídépítés" állandó feladat. Hátradőlni, és azt mondani, hogy "de a románokkal úgyse lehet", magyar öngyilkosság.

Novák iohanis

Forrás: Virt László facebook oldala

Nyitókép: magyartudat.com

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!