POSTALÁDA
Elhunyt Tarr Béla, a Sátántangó rendezője
2026. jan. 6.
Életének hetvenegyedik évében, kedden meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, többek közt a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák című filmek alkotója – közölte Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Tarr Bélát a Guardian című brit lap a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, ezzel megelőzi Quentin Tarantinót, Robert Altmant, Pedro Almodóvárt és Steven Spielberget is.
Tarr Béla 1955-ben született Pécsen. Érettségijét követően volt hajógyári segédmunkás és szállodaportás is, amatőr dokumentumfilmesként került kapcsolatba a Balázs Béla Stúdióval (BBS). A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán 1981-ben diplomázott. 1977-ben, még hallgatóként, alig négy nap alatt készítette el Családi tűzfészek című alkotását. A dokumentum-játékfilm egy család tragikus lakáshelyzetével foglalkozott, szereplői pedig olyan amatőrök voltak, akiknek az életben hasonló sors adatott. Filmjét a gyors forgatás, a részbeni rögtönzés, a színészi szabadság, de leginkább a tér és a távolság problémájának kulcskérdése miatt John Cassavetes amerikai rendező műveihez hasonlították, és 1979-ben nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon.
Tarr Béla a nyolcvanas évek elején a Társulás Filmstúdió egyik alapítója volt. Szabadgyalog (1981) című dokumentarista alkotása az emberi kapcsolatok reménytelenségét mutatta be, miként az egy évvel későbbi Panelkapcsolat is, amelyben a válságba jutott, lakótelepi lakásban élő házaspárt Koltai Róbert és Pogány Judit alakította. A rendező 1982-ben a Macbethből készített tévés adaptációt, amely egyetlen, csaknem hetvenperces vágásból áll. A szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult, új korszakának első darabja 1984-ben az Őszi almanach volt.
A nyolcvanas évek közepétől lett állandó munkatársa Krasznahorkai László író.
Első közös alkotásuk, a Kárhozat az elmagányosodás, a reménytelenség, a kárhozatba zuhanás sajátos feldolgozása. A számos elismerést aratott alkotás egyben a Sátántangó előjátéka. A három évig forgatott, 1994-ben elkészült Sátántangó mindeddig a leghosszabb, hét és fél órás magyar film. A Krasznahorkai regényéből készült alkotás egy kis közösség széthullását, az ördög csábító és kényszerítő erejét mutatja be, az apokaliptikus, világvége-hangulatot sugárzó film a nézőt a legfelkavaróbb élmények átélésére kényszeríti. Ugyancsak Krasznahorkai műve, Az ellenállás melankóliája alapján készült Werckmeister harmóniák (2000). 2003-ban megalapította a T.T. Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett.
2007 májusában a cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.
2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve díjat a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon.
Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Papp Sanyi



