LIBERNYÁKULUM

Európa túszul ejtette önmagát 2022. márc. 31.

A tavasz visszavonhatatlanul itt van, bár az április még szeszélyes tud lenni – ezt már megtapasztalhattuk. Hónapok óta nem olt egy kiadós eső, ami teljesen szokatlan, hiszen az Ipoly ilyen tájt általában már hajózható. Idén elmarad az áradás is, mivel hó sem volt igazán; a hegyekben, a távolabbi északi területeken elolvadó téli csapadék sem emeli a vízszintet. Érezzük, hogy valami baj van a természettel. Leginkább az a baj vele, hogy emberek lakják.

Az elmúlt években a klímakonferenciákon egymásnak adták a kilincset a világ országai, ahol a vezető politikusok jól kialudták magukat a véget nem érő elemzések alatt, gyakorlatilag azonban semmi nem változott. Az orosz-ukrán háborús konfliktus, a kitűzött klímacélokat a szőnyeg alá söpörte, vegyük csak a környezetromboló fosszilis fűtőanyagok használatának a növelését például Németországban, ahol az atomerőműveket bezárják, mert azok állítólag nem zöldenergiát termelnek.

A szénerőművek jobb híján – kellenek, hogy egyáltalán világítani tudjanak Németországban – környezetkímélők lettek. Hát mit tudom én, nem vagyok zöldagyú politikus. Nem érthetem ezt. A világ legnagyobb környezetszennyezői, mint az USA, Kína, India, Japán, Németország, Oroszország és Nagy Britannia nem nagyon tettek semmit, hogy ezen célok elérésben előre haladjanak.

Élen jár a képmutató Európai Unió is, mely a gyilkos orosz gázt most klímagyilkos amerikai palagázra cserélné, ami még hatványozottabban tönkreteszi a környezetünket, óriási mértékben megemelve az üvegházhatást kibocsájtó gázok mértékének nagyságát.

Az EU azzal, hogy a környezetre többszörösen káros amerikai cseppfolyósított palagázra váltja az orosz földgázt, gyakorlatilag évtizedekre visszavetette az összes eddig kitűzött klímacélt, de hát Ukrajnáért ez persze megéri. Ez az ország lett az európai képmutatás állatorvosi lova.

Egyetlen, Amerikából induló hatalmas tankerhajónak az üzemanyag fogyasztása 50 millió személyautó üzemanyag fogyasztásának felel meg.

Ezekből fog évente több száz közlekedni az Atlanti óceánt átszelve. Ha eddig nem olvadtak el a jéghegyek, majd most teszünk róla. Innentől kezdve a németországi zöldagyú kormány minden egyes zöldenergiára vonatkozó terve és propagandája, mehet a komposztálóba az ezt képviselő politikusaival egyetemben.

Legalább önmagukat ne csapjuk be! Az Oroszország elleni szankciók, különösen, ami a kőolajtól és a földgáztól való függőségünk leállítására irányulnak, teljesen tévesek és felérnek egy öngyilkossággal, de mivel ez az amerikai elvárás, jobb híján mi a kardunkba dőlünk, az istenadta nép, meg a kardélre hány vagy melléje, de lesz ez még másképpen is.

Az európai gazdaságot ez ugyanis teljesen tönkreteszi, beleértve a környezetvédelmi célokat is, miközben a feleslegessé vált olcsó orosz energiát, amiből állítólag most mi finanszírozzuk a háborút, a világ más országai, India, Kína és Ázsia több országa is szívesen felvásárolja, növelve ezzel a versenyképességét, Európával szemben, mely teljes gazdasági recesszióba fog süllyedni. Óriási munkanélküliséget, inflációt, áremelkedést és élelmiszergondokat okozva, csakhogy megfeleljenek az egyébként önmaga jövőjét és vagyonkáját már bebiztosító ukrán bohóc és a már régen amerikai kézre kiárusított országa miatt.

Mérvadó elemzőket olvastam, hogy a német gazdasági miniszter olyan tervet készíttetett, hogy az orosz energiafüggőség megszüntetése érdekében kétszeresére növelik a szélerőművek számát Németországban. Az egyik szakértő csendesen megállapította, hogy ezentúl az lesz, hogy ha leáll a szél, ami sokszor van, akkor kétszer annyi szélmalom fog állni, mint eddig, de áram az nem lesz több, egy villanylámpányival sem.

Az Európai Uniós vezetés, olyan gödröt ásott, amibe maga esett bele, és láthatóan most nem tudnak ezzel mit kezdeni.

Az orosz kőolajra hangolt európai olajfinomítókat nem lehet egyik napról a másikra keleti vagy amerikai olaj finomítására átállítani. Ez akár évekbe is kerülhet, az árát most ne saccoljuk meg, de addig gyakorlatilag üzemanyag nélkül maradnánk, aminek a következményeit most nem szeretném ecsetelni.

Akinek van képessége a jövőbelátásra, az most gyertyába fektet. Nem az lesz a kérdés ugyanis, hogy 3, vagy 4 euró lesz-e az üzemanyag literje, hanem hogy lesz-e vagy nem lesz.

Az USA azzal, hogy szisztematikus, provokáló politikájával Ukrajnát háborús felvonulási tereppé változtatta, és kiprovokált egy oroszok által indított háborút, elérte a célját. Megszabadult egy versenytárstól, ami az Európai Unió volt, és mi ennek most tapsolunk, elszigetelte és legyengítette részben a versenytárs nagyhatalmat Oroszországot, mely bár úgy néz ki, hogy bajban lehet, de hosszútávon megrázza magát és továbblép, saját, csőd előtt álló országát, a fegyvergyártás és a versenyképtelen, környezetpusztító palagáz eladásának növelése miatt ismét lendületbe hozta, valamint az öreg kontinenst az orosz energia függőség helyett, Amerika függővé tette.

Hogy ez kinek jó, majd az idő megmutatja, illetve már meg is mutatta. A kilóra megvett európai vezetés

„fagyj meg, tedd tönkre a bolygót, ásd el gyermekeid jövőjét és légy koldus Ukrajnáért”

programja nem tartható hosszútávon az biztos, és az európai népeknek ehhez lesz még néhány szava, akkor, amikor a koldusbotra juttatott országok polgárai keresni kezdik, saját életük tönkremenésének okán a felelősöket. És ez az idő nemsokára itt lesz. Ehhez még csak Nostradamusnak sem kell lennie senkinek.

nyitókép: pixabay.com

Hrubík Béla