ZSÍR

Ez egy boldog cikk 2023. aug. 5.

A boldogság mindenki számára mást jelent. Valakit a szeretteivel töltött idő tesz boldoggá, mások akkor boldogok, ha egyedül lehetnek. Van, aki egy kiadós vacsora után repes az örömtől, és van, akit egy hosszúra nyúlt esti séta tölt el pozitív érzésekkel. A boldogságot tehát mindenki a saját módján értelmezi és éli meg. Bármennyire szomorúan hangzik is azonban, a boldogság nem tartós állapot, és akkor sem lesz az, ha apait-anyait beleadva, foggal-körömmel ragaszkodunk érte. Mindig lesznek olyan percek, napok és hetek az életünkben, amikor több dühöt, undort, félelmet vagy szomorúságot érzünk, de a jó hír az, hogy akárcsak a boldogság, ezek a negatív érzések sem tartanak örökké.

A rohamosan fejlődő, sosem pihenő társadalmunkban egyre nehezebb meglelni a boldogságot. Ez egyrészt az időhiánynak tudható be, tehát annak, hogy nem érünk rá örülni az apróságoknak. Egy csodás színekben pompázó napfelkelte, egy igazán jól sikerült kávé, egy mesterien megalkotott film, egy idegen mosolya, vagy egy boldogon csaholó, labdát kergető kutyus a parkban alig pár másodperce vonja el a figyelmünket a teendőink végtelenül hosszú listájáról. Manapság egyre inkább valami nagyobb boldogság után futunk, de sokszor még magunk sem tudjuk, mi is az pontosan. Azt mondogatjuk magunkban, hogy „na majd ha ezt elérem, akkor boldog leszek”. Pedig szakcikkek milliói szólnak arról, miért nem szabad görcsösen a boldogság keresésére összpontosítani, hiszen minél inkább hajtjuk magunkat valami számunkra is ismeretlen szebb és jobb felé, annál valószínűbben alakul ki bennünk a szorongás és a depresszió roncsoló párosa.

Elképesztően boldogságmegsemmisítő hatása van annak is, ha örökösen másokhoz hasonlítjuk magunkat. Az önmérce kialakítása természetesen fáradtságos és nehéz munka eredménye, de rendkívül kifizetődő hosszútávú befektetés. A „régen minden könnyebb volt” elmélettől néha egyenesen égnek áll a hajam, de ebben az esetben kimondottan megállja a helyét. A közösségi média uralta világban gyakorlatilag lépten-nyomon másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. A szomszédnak szebb a pázsitja, okosabbak a kutyája, sikeresebb a neje, többet kirándul, kockább a hasa és még sorolhatnánk. Az Instagramon mindig találunk olyan modellt, akin minden ruha jól áll, vagy olyan zongoristát, aki csukott szemmel, első próbálkozásra játsza el azt a darabot, amelyet mi két évig tanultunk. Régen nem volt ekkora mintavételi közeg, hiszen jobbára a szűk ismeretségi köréhez hasonlíthatta magát az ember. Ehhez a viszonylag újkeletűnek mondható helyzethez meg kell tanulni alkalmazkodni. Tudni kell megünnepelni a legkisebb személyes sikereket is, amihez természetesen hatalmas adag önismeret és tudatos életstílus szükségeltetik.

Senki se örül annak, ha megmondják neki, hogyan legyen boldog. Olyan feladat ez, amellyel mindenkinek egyedül kell megküzdenie. Az internet szerencsére rengeteg segédanyagot tartogat a számunkra, ahol mindenki megtalálhatja azt az útravalót, amely elkíséri az önmagát feltérképező utazására egy boldogabb, tudatosabb élet felé. Csak hogy néhányat említsek: Mélylevegő Projekt (Instagram: @melylevegoprojekt, könyvük: Elmerülő, Öntöző), Scheller Virág pszichológus oldala (Instagram: @test.tudat), The Butterfly Effect Podcast (Instagram: @thebutterflyeffectpod, a podcastjük többek között a Spotify-on is megtalálható), Almási Kitti és Pál Feri atya könyvei és előadásai.

Végül pedig jöjjön egy kis tudomány! Milyen hormonok felelnek a boldogságunkért?

Endorfin: a szervezet természetes fájdalomcsillapítója, az idegrendszer hatékony működéséhez fontos elem, amely növeli a jólét érzését és segít a depresszió elleni küzdelemben. Mértéke sportolással, szexuális együttléttel, meditációval és nevetéssel is növelhető.

Dopamin: az ún. „jutalomhormon”, szintjét a pozitív visszajelzések, sikerek vagy kellemes élmények növelik. Amikor kevés van belőle a testünkben, motiválatlanságot és tehetetlenséget érzünk. A dopaminszintet elegendő alvással, tirozinban gazdag étrenddel, sporttal és meditációval is feljebb tornázhatjuk.

Szerotonin: központi szerepet játszik a hangulat és az emésztőrendszer szabályozásában, hiánya memóriazavarokat, krónikus fájdalmas és depressziót idéz elő. A rendszeres testmozgás, az omega-3 zsírsavakban gazdag halak fogyasztása, a stresszcsökkentés és a fényterápia mind növelhetik a testünk szerotoninszintjét.

Oxitocin: más néven „szeretethormon”, az emberek közötti kötődés, a párválasztás és a bizalmi kapcsolatok kialakításának kulcsfigurája. Szintje a szülésnél és a szoptatásnál alapból megemelkedik, de serkentő hatása lehet a fizikai érintésnek, a háziállatokkal való interakciónak, az adományozásnak, a szeretteinkkel töltött minőségi időnek és a meditációnak is.

nyitókép: Kal Visuals - Unsplash

Sárai Erika