LAMPESZÓDA
Felszállt az első toloncjárat Németroszágból
2024. szept. 16.
Elindult Németországból az első toloncjárat Afganisztánba. A 28 utas zsebében fejenként ezer euró lapult, ez sem túl nagy ár azért, hogy megszabaduljanak azoktól az afgán migránsoktól, akik között köztük olyan bűnözők is voltak, akiket kiskorúak elleni szexuális erőszak miatt ítéltek el, ám Kabul Európára szabadította őket – ismertette hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Ahogy az elmúlt hetek németországi merényletei – a mannheimi és a solingeni késes támadás – teljesen felrázták és felforgatták a német politikát, úgy próbált meg Olaf Scholz kancellár és kormánya előre menekülni, és ígéretet tett a bűnelkövető migránsok kitoloncolására.
Korábban a német hatóságok nem tudták hazaküldeni azokat a külföldi bűnelkövetőket, akik olyan veszélyesnek ítélt országból – így Afganisztánból és Szíriából – származnak, ahol életük veszélyben foroghat. Afganisztán esetében tovább nehezíti az eljárást, hogy Berlin nem tart fent diplomáciai kapcsolatot az országot 2021 augusztusa óta irányító tálibokkal.
A tálib külügyminisztérium viszont bejelentette, kész visszafogadni a kitoloncolt állampolgárait, azzal a feltétellel, hogy Németország elismeri a tálib kormányzatot.
Berlin a fegyveresek követelését elutasította, majd Nancy Faeser belügyminiszter hosszas tárgyalásokat folytatott többek között Üzbegisztánnal a migránsok kitoloncolása kapcsán
Végül sikerült megszervezni a kiutasított állampolgárok elszállítását, a járaton utazók 28 fős listáját a szövetségi belügy- és igazságügyi minisztériumok állították össze, a különösen veszélyes elkövetőkre fókuszálva.
A legtöbb bűnelkövetőt kiskorúak elleni szexuális erőszak, különböző erőszakos cselekmények, illetve kábítószer-terjesztés miatt ítélték el.
Baden-Württemberg belügyminisztériuma szerint az egyik, a tartományból deportált afgán 160 bűncselekményt követett el Németországban. Igazi, német mintapolgár, willkommen!
Szintén
a járaton utazott két bűnelkövető, akiket egy 11, illetve egy 14 éves
lány megerőszakolásáért ítéltek el, utóbbi esetében a
baden-württembergi belügyminisztérium két és fél éven át kérte
kitoloncolását a kormánytól.
Afganisztánba érkezésüket követően a deportáltakat a kabuli Pul-e-Charkhi börtönbe szállították volna, azonban a repülőn utazók arról számoltak be a BBC-nek, hogy a reptér mellett szállásolták el őket, majd
a személyazonosságuk megállapítása után többségüket elengedték.
A híreket Szuhail Sahín is megerősítette, a tálib szóvivő azonban arról nem adott tájékoztatást, pontosan hány deportáltat engedtek el. Közlése szerint
az érintettek családtagjai aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben ígérik, a deportáltak nem követnek el több bűncselekményt.
Ja, ez biztosan hatni fog!
Omid
Nouripour, a Zöldek kormánypárt társelnöke bár üdvözölte a döntést,
ellenzi a rendszeres deportálásokat Afganisztánba. Julia Duchrow, az
Amnesty International berlini irodájának vezetője szerint a
közép-ázsiai országban senki sincs biztonságban, a német kormány pedig
könnyen a tálibok cinkosává válhat. Mások viszont támogatják a
hazatoloncolásokat: Joachim Stamp szabaddemokrata migrációs
különmegbízott a tálibokkal való direkt tárgyalást javasolta, Friedrich
Merz, a CDU vezetője pedig a szír kormánnyal is megállapodást kötne.
Forrás: vasarnap.hu