CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Fico a háború helyett a békére fókuszál: új szlovák–ukrán kormányülés készül 2026. jan. 8.

Robert Fico világossá tette: Szlovákia nem kíván beállni azok sorába, akik újabb és újabb pénzügyi és katonai forrásokkal tartják életben az ukrajnai háborút, miközben Európa békéje egyre távolibbnak tűnik. A szlovák kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette: Pozsony nem vesz részt az Ukrajnának szánt újabb „hadikölcsön” folyósításában, ugyanakkor nem kívánja megszakítani a kétoldalú kapcsolatokat Kijevvel.

Sőt, Fico bejelentése szerint újabb szlovák–ukrán közös kormányülés előkészítése zajlik, amelyre – a legutóbbi kassai találkozó után – ezúttal ukrán területen kerülhet sor. A hangsúly azonban nem fegyverszállítmányokon vagy háborús terveken lenne, hanem konkrét, mindkét fél számára előnyös projekteken, a békén és az együttműködésen.

Ez a megközelítés éles kontrasztban áll azzal a fősodrú uniós politikával, amely – Fico szerint téves módon – azt feltételezi, hogy Ukrajna folyamatos támogatásával Oroszország meggyengíthető. A szlovák miniszterelnök úgy látja: a háború elnyújtása nem stratégiai sikerhez, hanem százezres nagyságrendű újabb áldozatokhoz vezet. Szlovákia ezért nem ajándékoz fegyvereket Ukrajnának, és katonákat sem küld a frontra.

Ami elképzelhető – tette hozzá –, az egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás ellenőrzésében való részvétel, szomszédos országként. Ennél tovább azonban Pozsony nem kíván menni. Fico nyíltan kimondta azt is, amit sok európai vezető legfeljebb zárt ajtók mögött mer megfogalmazni: nem lát őszinte szándékot a konfliktus gyors, békés lezárására. Véleménye szerint a béke egyik alapfeltétele az lenne, hogy Ukrajna a háború után ne válhasson a NATO tagjává.

Miközben Párizsban az úgynevezett „elszántak koalíciója” tanácskozott, Fico távol maradt, és jelezte: számára fontosabbak a közvetlen, pragmatikus tárgyalások Ukrajnával, mint a nagy nyugati színpadon zajló, sokszor üres frázisokra épülő egyeztetések.

Érdemes megjegyezni, hogy a párizsi találkozón részt vevő Andrej Babiš is óvatos hangot ütött meg. Bár „nyílt párbeszédről” beszélt, ő sem tudott konkrét időpontot mondani egy esetleges tűzszünetre, és elismerte: a jelenlévő államok többsége nem támogatja katonák Ukrajnába küldését. Ez önmagában is jelzi, hogy a harcias retorika mögött egyre több európai politikus érzi: a háborús út zsákutca.

Fico álláspontja tehát nem elszigetelt különcködés, hanem egy olyan józan, szuverenista megközelítés, amely a békét nem jelszónak, hanem célnak tekinti. Szlovákia nem akar nagyhatalmi játszmák statisztája lenni – inkább a térség stabilitásában és a valódi együttműködésben érdekelt. Ez pedig ma, Európában, egyre ritkább, de annál értékesebb politikai hozzáállás.