ZSÍR

Gyermeknap a nagyvilágban 2023. máj. 27.

A gyermeknap több százéves múltra tekint vissza. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekjogokra és a gyermekvédelemre. Kevesen tudják azonban, hogy a gyermeknap dátuma országonként eltérő. Lássuk, mi ennek az oka!

Az első hivatalos gyermeknapot Törökországban tartották 1920-ban, később pedig a genfi gyermekjóléti konferencián 1925-ben is szerveztek hasonló eseményt. 1949. november 4-én a moszkvai Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség június 1-jét a gyermekek védelmének nemzetközi napjává nyilvánította. 

Ezt a napot 1950 óta számos kommunista és posztkommunista országban gyermeknapként ünneplik.

Az egyetemes gyermeknapot az ENSZ közgyűlése javasolta 1954-ben. A szervezet nem határozott meg egy konkrét napot, az országokra hagyta, hogy kijelöljék a számukra legmegfelelőbb dátumot. A legtöbb ország megmaradt június 1-jénél, vagy pedig az 1950-es évek történései előtt elterjedt időpontnál, tehát május utolsó, vagy június első vasárnapjánál. Számos ország azonban november 20-ára tért át, mivel 1989-ben ezen a napon fogadták el a gyermekek jogairól szóló egyezményt. Az ENSZ nemzetközi dokumentumaként az egyezmény olyan egyetemes normákat tartalmaz, amelyeket az államoknak minden gyermek számára garantálniuk kell. Az egyezményt 196 ország írta alá. Ezzel a világ ígéretet tett arra, hogy minden gyermeknek egyenlő jogokat biztosít, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenféle megkülönböztetés nélkül biztosítsa a gyermekek jogait a fejlődéshez, a tanuláshoz és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásához. 

A gyermeknap megünneplésének nagy hagyománya van hazánkban. Több iskolában rendeznek programot a csemetéknek, de nem ritkák a városok főterein szervezett koncertek és interaktív programok sem. A boltok lufikat osztogatnak a legkisebbeknek, és gyakran a gyermeknapot egy juniális keretében ünneplik. Japánban azonban még ennél is nagyobb felhajtás van a gyermekek napja körül. A Kodomo no Hi, azaz a japán gyermeknap május 5-re esik, és 1948-tól hivatalosan is államünneppé nyilvánították. A Kodomo no Hi ünnepe sokkal régebbi, mint az ENSZ által meghatározott gyermeknap. Eredetileg a fiúgyermekek napját ünnepelték ezen a napon, a lánygyermekek napja március 3. volt. 1948-ban azonban a japán kormány május 5-ét minden gyermek napjává kiáltotta ki. A japán gyermeknapot a kultúra és a hagyományok szelleme lengi körül. Az egyik legismertebb szokásuk a ponty alakú papírsárkány, tehát a Koi no Borik kitűzése a fiúgyermekkel megáldott házak tájékán.

 Ez a szokás egy kínai legendán alapul, mely szerint a vízben visszafelé úszó ponty idővel sárkánnyá alakul és az ég felé repül. 

A ponty az erő és az állhatatosság szimbóluma. 

A jelképek a család azon kívánságát tükrözik, hogy a fiúk erősek és hosszú életűek legyenek és nagyra nőjenek.

Láthatjuk hát, hogy valóban igaz a mondás: ahány ház, annyi szokás. Legyen azonban bármennyire is eltérő az ünneplés módja a világban, a gyermeknap mögött rejtőző üzenet egy és ugyanaz: a legkisebbek jogainak tiszteletben tartása, ami remélhetőleg nem csak gyereknapkor jut eszünkbe, hanem az év minden egyes napján.

Sárai Erika

nyitókép: RDNE Stock Project - Unsplash