POSTALÁDA

Hétköznapi (talán laikus) választópolgár esélylatolgatásai... 2023. szept. 20.

Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét, hogy a Postaláda rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét.

Meghallgatva néhány vitaműsort különféle pártok nézeteinek, álláspontjának összemérettetéséről, kirajzolódik bennem, hogy melyik mire alapozza kampányát. Egyedül talán a Szövetségtől nem jön át egyéb üzenet, mint annyi, hogy „Szavazz ránk, mert mi vagyunk az egyetlen magyar képviselet“.

Sajnos ezt édes kevésnek látom a megfelelő tömeg motiválására, arra, hogy az általunk áhított helyekre húzzák be az X-et.

A SASKA a gazdaság megerősítésével apellál, egyértelműen. Esélye? Nem sok. Radičová kormányát is szétverte, ahogy most sem tudott összedolgozni a párttársakkal, ezzel le is írta magát véleményem szerint.

Matovič már évek óta a MAFFIA felszámolását szajkózza. Egyszer hittek neki az emberek, bizonyította, mennyire alkalmatlan az ország vezetésére. Igaz, komoly „csomagot“ kapott a Covidnak köszönhetően, sajnos saját gondolattal e téren nem sokat mutatott. Meg lett volna a lehetősége annak a bizonyos MAFFIA-nak a felszámolására, véleményem szerint még egyszer ekkora esélyt nem kap.

A Republika a nyugatellenes politikával meglehetősen egyértelművé teszi politikai álláspontját, be is fogja söpörni a maga százalékait ennek köszönhetően. Vastagon megy a lejárató kampány irányukba a szélsőséges pártként való megbélyegzéssel. Ki-ki döntse el, mekkora a valóságalapja!

Modrí-Most pártszövetségnek nem sok esélyt adok, hogy őszinte legyek, ahogyan az egyéb misung pártoknak sem. Akik komolyabb erőt képviselhetnek, az a Smer, a Hlas, illetve a PS alakulata.

Legnagyobb veszélyként a PS pártban látom, mivel a többi annyira marja egymást, hogy lemorzsolják szavazóikat, 

így lehet befutó a PS, aki semmi más nem képvisel libárális nézeteivel, mint a nyugati agymenéseket. 

Valóban erre van szüksége a szlovákiai embernek? Bátran vállalják, hogy politikusaik csak egy bábuk az oligarchák érdek-képviseletéhez. Pofám leszakad. A többi meg majd morzsákon el lesz.

Az esélyeket latolgatva jutok arra a következtetésre, hogy ekkora esélye még egyszer a Szövetségnek nem lesz, kérdés, hogy mivel szeretnék megfogni a magyar szavazatokat. 

Azzal, hogy szavazz rám, mert mi képviseljük a magyarokat. Valóban erre van szükségünk?

Amit én szívesebben látnék, az valami ilyesmi lenne:

Azt, hogy utakat a déli régiókba, talán ki lehetne egészíteni annyival, hogy pl. „Mi biztosítani tudjuk az izsai körforgalom megépítését“, a „Vág-híd megerősítést“, az elkövetkezendő ciklus alatt elindul az R7-es autópálya folytatása Komárom – Érsekújvár irányába, megépítjük a kerülőutat Komárom, illetve Érsekújvár körül. Vagy például a kórházakba magyar tolmácsot biztosítani az ukrán mellett. Felháborító, hogy ők automatikusan megkapták, mert ők ugye megérdemlik!?

Leegyszerűsítve: 

konkrétumok, amelyek megkönnyítik az emberek mindennapjait. 

Mikor szlovák ember szájából azt hallom, hogy bárcsak Orbán lenne nálunk is a miniszterelnök, kissé ledöbbenek. Kérdezném én, hasonló elszólásokkal kedves magyar képviselőink nem találkoznak, amire akár egy kampányt is lehetne építeni? Sajnálatos.

Önkormányzati választások során csodálatos eredményeket sikerült elérni, ami elismerésre méltó. Egy kampány során már az asztalra letett dolgokkal is lehetne villogni, mint a temérdek mennyiségű felújított útszakasz. Ahelyett, hogy olyan mellett smúzolunk, amihez vajmi kevés közünk van. Csakugyan nagyon visszatetsző tud lenni, hogy én ennyivel és ennyivel támogattam egy rászoruló családot. Kissé gyomorforgató. Ha úgy érzi, tegye meg, de nem azért, hogy villogjon vele. Talán nem értik egyesek a kampány fogalmát. A már letett dolgokat is kéne „marketingelni“, nem csak Facebookon!

Erő van a magyar kisebbségben, ez cáfolhatatlan. 

Felmerül bennem a kérdés, hogy amiatt állít nagyon sok párt magyar ajkú embert a soraikba, hogy magyar ajkú választópolgárt állítsanak saját oldalukra, vagy épp azért, hogy az épp a parlamenti küszöb meglépéséhez szükséges 5%-os magyar egység ne jöhessen össze? Nem mindegy, kinek a kútfőjéből ered az ötlet. Félelemre adhat okot, amennyiben a Szövetség pártja parlamentbe való bejutásával lehet a mérleg nyelve bizonyos döntések során. Talán pontosan ezért lett felhigítva a liberális nézeteket valló egyénekkel, ha netán arra kerülne a sor, akkor se legyen olyan egyértelmű? Ezek puszta kérdések, ami talán elgondolkodtató lehet az illetékesek számára.

Egy szó mint száz. Amennyiben komoly szándékai lennének a Szövetségnek, talán nem arra kéne gyúrni, hogy meglépjék az 5%-ocskát. Hová tovább, a magyar választópolgár, a magyar ember, hála Magyarország marketingjének is, komolyan felértékelődött. Erre alapozva lendületesen kéne összefogni a szlovák emberekkel, csakugyan Magyarországgal, merthogy mindannyian itt élünk, közös érdek az olyan képviselet, az olyan emberek általi képviselet, akik még nem járatták le magukat. Matovič is megkapta az esélyt. Többet sem fogja, hogy egy gyors és érthető példát említsek.

Ennek mentén mindamellett, hogy lokális dolgokra kínálnak konkrét megoldást üres lózungok helyett, mindennapi téma az orosz-ukrán háború, aminek mielőbbi lezárása lenne mindannyiunk azonnali érdeke: 

ukrán emberek menjenek haza, a szlovák gazdaságot ne szipojozza tovább az EU a háború támogatásának érdekében. 

Egységes állásfoglalás a témában? Nem tudok róla.

Csakugyan ne mászkáljanak bevándorlók az utcáinkon, közös érdeke ez egyidőben a magyar-cseh-szolvák-osztrák embereknek egyaránt, aminek nem az a megfelelő megoldása, hogy visszatoloncolják őket a szerb oldalra. Ennél komolyabb megoldás szükséges, mert így nem várhatjuk el a magyaroktól, hogy feltartsák őket a végtelenségig. 

Egységes állásfoglalás a témában? Nem tudok róla.

Újkeletű stratégia már a választások előtt elkezdeni szövetkezni a hasonló nézeteket valló pártokkal. Igaz, ez a „kakidobálás“ után a Most-Hídra meglehetősen nagy csula lenne az égbe bocsátani, amit tátott szájjal, elkerekedett szemmel várhatnának vissza, amihez persze nincs tökük bevállalni, márpedig véleményem szerint enélkül erősen kérdéses, hogy van e vajmi esély bármit is letenni az asztalra.

Meglátásom szerint bármennyire is lehet támogatni a magyar embert, a magyar családokat, a higulás törvényszerű. Miért derogál megszólítani azon családokat is, akik „felesházasságban“ élnek. Ahogy jelenségszámba megy a vegyesházasságból származó gyerekek magyar iskolába való beíratása, úgy magyar pártra való voks letételére szintén elenyésző esélyt látok. Vagy feszültséget kelt a téma, ha fel is merülne, hogy magyar pártra szavazzanak, vagy mivel gyermekük is „törvényszerűen“ előbb lesz szlovák nemzetiségű, mint magyar, így marad a szlovák pártra való iksz. Pontosan ezért nem értem, miért nem lehet egy olyan hiteles csomaggal előrukkolni, ami nem csak a magyar embernek emészthető, ellenben egészében képviseli Dél-Szlovákia érdekeit elsősorban?

Magyar felmenőkkel, magyar gyermekekkel vallom azt, hogy lehet kapálózni, viszont így csak elfogyunk képviselet nélkül. Képviselettel ezt a trendet lassítani lehetne, mindemellett fejlődni is lehetne itt, a déli régiókban.

Nagyon kellemes meglepetés volt Menyhárt József szereplése vitaműsorban a Ta3 adásában. („Még, még, még, még, még, ennyi nem elég...“) Majd amilyen örömmel indult, aztán (nem csak) számomra akkora csalódás lett a vége, mikor a törvényre hivatkozva nekiállt magyarul állást foglalni, aminek végképp nem látom értelmét. Egyrészt ha Szlovákiában szlovákul nem tudjuk magunkat képviselni, akkor mit akarunk a parlamentben? Miközben magyarul értékelt, válaszolt a kérdésekre, a tolmács párhuzamosan fordított, a magyar szövegből semmit nem lehetett hallani, illetve a műsorvezető mikor feltette a következő kérdését, már a tolmács szövegét sem lehetett érteni, ahogy végigmondja szlovák nyelven a mondottakat. Így ebből egy újabb (véleményem szerint) öngólt sikerült bezsebelni. A szlovák párt kapálódzik minden magyar szavazatért, a magyarok miért nem tepernek legalább néhány szlovákért? Mert ilyen megnyilvánulásokkal aztán mindent meg is tesznek ezért, az fix.

Felmerült bennem az a kérdés is, hogy a Szövetség marketingese vajon ingyen csinálta e az egész kampányt, vagy ajándékba kapta a párt?

Amikor arról beszél egy jelölt kampányszövegében, hogy a gyenge gazdaság mellett sok minden másra is van megoldás, szakemberstábbal megtámogatva, akkor miért nem konkrétumokról beszélünk? Kérettetik hangsúlyozni, mivel arra kíváncsi a nép. Mielőbb!

Lehet „Büszkén, bátran, előre“, csak jó lenne konkretizálni, hogy mit és merre?

Itt lenne már az idő ezt ekképp elkezdeni csinálni.

Porubszky Attila