CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hol a nők a politikából? 2023. szept. 14.

Nemzetközi szinten sokat feszegetett téma, hogy több női politikus kellene a törvényhozásba, mert ez különböző szempontokat is beemelne. Ám különösen nehéz erről vitázni, mert ha valaki nem támogatja a női kvótát, akkor esetlegesen hímsovinisztaként lesz megbélyegezve.

Róma sem egy nap alatt épült. A nők is évezredek után, alig több mint egy évszázada érték el, hogy társadalmi csoportként a politikai döntéshozatal közelébe kerülhessenek. A nők jogai és helyzete egyre fontosabb téma az egész világon.

Véleményem szerint azonban a nemnél sokkal fontosabb szempont az alkalmasság.

A női kvótával kapcsolatban többféle megközelítés alakult ki a világban az adott ország társadalmi, gazdasági, politikai környezetének megfelelően. Két alapvető típust különíthetünk el: a nemsemleges és a pozitív diszkriminatív kvótát. Előbbi esetében 40 százalékban minimalizálják azt az alsó határt, amilyen számarányban bármelyik nemnek képviseltetnie kell magát. Utóbbinál viszont határozottan az a cél, hogy a hátrányos helyzetű csoportok előnyt élvezzenek, így csak rájuk vonatkozik a minimális részvételi arány. Léteznek törvényileg, illetve a pártok alapszabályainak tükrében kialakított kvóták is. A latin-amerikai államok egy része már a kilencvenes évek elején bevezette a 30 százalékos női részvételt szorgalmazó kvótát. A jóval emancipáltabb skandináv országokban a pártok önkéntes alapon, saját alapszabályuk megváltoztatásával érték el a kívánt hatást. Európában jelenleg a hagyományosan baloldali értékeket valló skandináv államokban a legmagasabb a nők részvételi aránya a politikában. A pártok 40-50 százalékos kvótáinak köszönhetően Svédországban a nők összesített részvételi aránya eléri a 40 százalékot. Norvégiában három évtizeddel ezelőtt mindez alig 15 százalékra rúgott, ám a pártok kvótái mára 36–39 százalékra tornászták fel a hölgyek arányát.

Hogy van-e összefüggés a skandináv országok hanyatlása, és a nők politikai szerepvállalásának megnövekedése között, azt nem ez a cikk fogja boncolgatni.

A kelet-közép-európai posztszocialista országokban meglehetősen kellemetlen asszociációkat kelt a kötelező jellegű kvóta, éppen ezért nem is jellemző az alkalmazásuk, legfeljebb a pártoknál, önkéntes alapon. A rendszerváltást követően ezen államokban jelentősen csökkent a nők részvétele a politikai döntéshozatalban.

Az Anyaországban, és nálunk is már több ízben naprendre került a női kvóta kérdése, de eddig még hivatalosan bevezetésre nem került. Néhány párt belső szabályzatában, a jelöltállításnál már igyekszik a nemzetközi trendekhez igazodni, de ezek a belső szabályok sok helyen titkosak, nehezen kutathatóak.

Mindenesetre a női kvóta korlátozza a férfiak választhatóságát és a nők távolmaradása kulturális természetű, hiszen a társadalomban meglévő attitűd szerint a politika a férfiak világa.

A szlovák parlamentben a 150 parlamenti képviselőből 32 tartozik a női nemhez. Mindenképpen nagy megbecsülést és kitüntetett figyelmet érdemelnek azok a hölgyek, akik okos felszólalásaikkal, szakértelmükkel, elegánsan penge vitastílusukkal nem csorbítják, hanem inkább növelik az őseink által felépített ház tekintélyét. Szerteágazó célokért dolgoznak: az emberek életének javításáért, kultúránk megőrzéséért, az innovatív és korszerű oktatásügyért, erkölcsi megújulásáért, a társadalmi igazságosságért, esélyegyenlőségért, honvédelmünkért, az ország biztonságának megőrzésért.

De ne legyenek illúzióink, a mi harcosunk, Bauer Ildikó ahhoz az Összefogás-platformhoz tartozó női politikus, amely önálló pártként semmiféle struktúrával nem rendelkezett, XXI. századi marketingpárt volt, helyi szervezetek híján csak az online térben fejtett ki aktivitást, és mégis az agresszív kommunikációjuk, és a folyamatos erejük feletti követeléseik, zsarolásuk 25%-ot megszerzett önmagának az egységes Szövetség nevezetű egyetlen magyar pártból.

Ennek az eredménye lett az, hogy a politikai alkalmasság nem az elsődleges célpont, sokkal fontosabb a platformok betöltött szerepe, így kerülhettek egyes gyengébben kommunikáló, önálló gondolatok nélküli, különösebb támogatottsággal nem rendelkező politikusok olyan előkelő helyre a listán.

Bauer Ildikóéknak egyszer már bejött a zsarolás, kvóták követelése, most azért kéri a szavazatokat, mert nő. Előre félek, hogy a nagypolitikában is a kvótarendszer bevezetéséért fog harcolni.

Kedves Ildikó, nálam sokkal előkelőbb szempont az alkalmasság, legyen bármi a képviselő-jelölt neme, nem az miatt karikázom a hozzám közel álló személyeket. Attól sokkal jobban szeretem a hölgyeket, hogy matematikai számok alapján kapjanak lehetőséget, én semmi esetre sem korlátoznám be őket, hiába lenne Ön sokkal nagyobb valószínűséggel parlamenti képviselő.

Tisztelettel: egy választópolgár.