LAMPESZÓDA

Honfoglalás: a bevándorlásnak hála növekedő pályára állt az EU népessége 2024. júl. 11.

A koronavírus-járvány hatása miatt 2020-ban és 2021-ben bekövetkezett csökkenés után az Európai Unió népessége tavaly már a második egymást követő évben nőtt, ami a bevándorlásnak, valamint az Ukrajnából elmenekültek jelentős számának tudható be - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből. 

A közlemény szerint az Európai Unió lakosságának száma a 2023. január 1-jei 447,6 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra emelkedett.
A népességszám negatív természetes változását, amely szerint az elmúlt kétéves viszonylatban több volt a halálozás, mint születés, meghaladta a népességszám növekedését eredményező bevándorlás. A megfigyelt népességnövekedés főként a koronavírus-járvány után megnövekedett migrációs beáramlásnak, valamint a 2022 februárja óta tartó ukrajnai háború elől az EU-ba menekültek jelentős számának tudható be - írták.

Megjegyezték: 

az EU lakossága az 1960-as 354,5 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra nőtt, ami 94,7 millió fős növekedést jelent, a népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan lelassult. 

Az EU lakossága a 2015-2024 közötti időszakban átlagosan évente 0,6 millió fővel nőtt, míg az 1960-as években az átlagos növekedés évente 2,9 millió fő volt. 2020-ban rövid időre mintegy félmillió fővel, 2021-ben pedig csaknem 0,3 millió fővel csökkent az EU népessége a koronavírus okozta világjárvány miatt - emlékeztettek.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) csütörtökön közzétett felmérése szerint viszont nem csak a EU népessége, hanem az antiszemitizmus is nőtt tavaly az Európai Unió területén, 

amelyben kiemelik, hogy a gázai fegyveres konfliktus őszi kirobbanása tovább rontott a helyzeten. 

Bár a kutatást a bécsi székhelyű uniós testület 2023 első felében végezte, a gázai helyzet elmérgesedése nyomán - nemzetközi és európai zsidó szervezetekkel egyeztetve - kiegészítésekkel látták el.

A felmérést abban a 13 EU-tagországban készítették - Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban és Svédországban -, ahol a statisztikák szerint az Európai Unió zsidóságának 96 százaléka él.

A friss jelentésben a megkérdezettek négy százaléka számolt be antiszemita indíttatású fizikai bántalmazásról, 

míg ez az arány 2018-ban két százalék volt. 

Beérett a Refugees Welcome!

A megkérdezettek hatvan százalékuk úgy vélte, kormányuk nem lép fel elég határozottan az antiszemitizmus ellen.

Ráadásul a kócosfogú Guy Verhofstadt hazájában, Belgiumban a válaszadók fele - az uniós átlagnál több - számolt be zaklatásról, és kilenc százalékuk - azaz ismét az uniós átlagnál több - azt mondta, az utóbbi öt évben érte már fizikai bántalmazás zsidó származása miatt. 

Tehát a Fogtündérnek azt tudjuk ajánlani, hogy 

"kevesebb orbánfóbia, több biztonság otthon."

Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka úgy vélte, a gázai harcok hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált a helyzetük; 

ez az arány Magyarországon volt a legkisebb, kilenc százalék.

(Hoppá!)

A felmérés elkészítéséhez összesen csaknem 8000, 16 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek.

A FRA felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidó közösségeknek általában saját maguknak kell megszervezni védelmüket, beleértve a biztonsági intézkedések anyagi terheinek viselését is.

mti/P7

nyitókép: Euronews