A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Mnm marcius15 weboldal fejlec 1045x480px

Hrubík Béla: A szabadság mérföldkövei 2023. márc. 15.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Hrubík Béla, korábbi Csemadok elnök, portálunk publicistája március 12-én Ipolynyéken elhangzott beszédét közöljük.

"Mindenkit nagy szeretettel köszöntök az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom 175. évfordulján, a magyar nemzet legtisztább ünnepén. Az Európán végigsörprő forradalmi hullám elérte akkor Pest-Budát is, ahol a pesti fiatalok magukhoz ragadták a kezdeményezést. Kinyomtatták a híres 12 pontot. Itt hangzott el elször a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dal, és elindult, a történelemből ismert, a nemzet szuverenitásáért indított, a Habsburg birodalomtól való elszakadás küzdelme.

Amikor azt mondják 1848. március 15, akkor azt feleljük rá forradalom. Ha azt mondják 1848-49, akkor azt válaszoljuk szabadságharc. Ha azt mondják, 1849. augusztus 13, azt feleljük fegyverletétel Világosnál. Ha azt mondják 1849. október 6. azt mondjuk aradi vértanuk. Ha azt halljuk 1867, azt mondjuk Kiegyezés.

Az évszámok jelentős szerepet töltenek be a népek, a nemzetek életében. Minden egyes évszám mindmegannyi kopjafa, élő mementó a nemzet tudatában. Mérföldkövek, cölöpök, zászlók, oszlopok, emberi sorsok, példaképek, amelyek biztos támpontot jelentenek, amelybe a nemzet megkapaszkodhat. A nemzetet alkotó emberek érezhetik, tudhatják honnan jöttek, hová tartoznak és talán azt is, hová tartanak. A nemzeti törekvések, célok fontosak. Amelyik nemzet nem tudja hová tart, azoknak mások mondják meg, hogy merre menjen. Ez történik ma Európában. Az évszámok és a hozzákötődő történelmi események olyanok, mint a szőlő mellé állított karók, megtartják a mélyről táplálkozó fiatal hajtásokat, hogy bő termést hozzanak, és a gyökereik minél mélyebbre hatoljanak.

Ha azt mondják 1848. március 15., azt mondjuk márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Pilvax kávéház, 12 pont, Landerer nyomda, Nemzeti dal, Táncsics, Nemzeti Múzeum, sajtószabadság, Kossuth. Mindmegannyi jelzőtábla, amelyeket kiváló emberek tettei, gondolatai fűznek össze történelemmé és válnak meghatározóvá az egyén és a nemzet tudatában. Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni csak úgy önmagáért.

Az egykori nagy forradalmi jelszavak, melyek egykoron lázba hozták Európát, mint a szabadság, egyenlőség ,testvériség, mostanra teljesen kiürültek. Pont azok ürítették ki, tették hiteltelenné, akikre egykoron, mint a szabadság védelmezőire, felnéztünk. A nagy és történelmükre oly büszke nyugati demokráciákra. Amikor a vasfüggüny mögül áhítozva, reménykedve néztünk át a szögesdróton túlra, mintha egy jobb kor, és szebb élet jövőjének illúziója állt volna az aláaknázott demarkációs vonalakon. Mára nemcsak az illúziónk, de a reményünk is elzsállt.

A szabadság helyett, ma a pride felvonulásokkal és az értelmetlen hazug, a megrendelésre tüntetők szabadosságát kell eltűrnünk a mindennapokban.

Egyenlőség csak ott van, ahol a pénz és a hatalom egyelnlővé, másoknál egyenlőbbé teszi azokat a zsoldosokat, akik hajlandók elárulni hazát, erkölcsöt családot, szülőföldet hatalomért, pénzért, munka nélküli meggazdagodásért. A testvériség, ma testvér, testvér elleni háborúban, ellenségeskedésekben, gyűleletben testesül meg. A világ a feje tetejáre állt A tiszta, igaz forradalom illúziója, olyan messze van a jelenlegi világtól, mint egy-egy távoli galaxis a Földtől.

Elődeink egykor hittel és fegyverrel küzdöttek a szabadságért, mi ma a józanság lelkével, az imádság erejével és bölcs akarattal állunk a szabadság várfalain, bástyáin, néha a megmaradt várfalak romjain, pusztatemplomok árnyékában, és pillanatról-pillanatra éberen figyeljük az ellen gyors cseleit, ahogyan próbálja tisztességes harc nélkül elfoglalni azt, ami a miénk.

A bástyák magasából messzire látni. Őrtüzek fényét, jövőt, hazát, szülőföldet. Látni mit veszthetünk, és mit nyerhetünk. Ki van velünk, és ki nincs. És jól látni, ahogyan a szabadság zászlajába belekapaszkodik a szél. Sokan kérdezik, hát ilyen nagy dolog lenne a szabadság, hogy mindenki erre vágyik, ezt akarják elvenni tőlünk?

Mi tudjuk, mert már megtanultuk, hogy ott ahol nincs szabadság, ott rabság, elnyomás és diktatúra van, de ez nem méltó teremtett, emberi voltunkhoz.

Meg tudjuk e tartani szabadságunkat? Ettől a szabadságtól függ népünk jövője és megmaradása, egy olyan korban, ahol megindult a világ. Olyan időket élünk, amikor nem a határok változnak, hanem a népek válnak felismerhetetlenné a határokon belül. A határok maradnak, a kultúrák szűnnek meg alakulnak át. Formálódnak, változnak, néha a felismerhetetlenségig. A test látszólag ugyanaz, csak az arc változik.

Egykor elődeink, a szabadságharc harcmezein a hitüket vallották meg és az életükkel fizettek érte.

Valljuk meg mi is hitünket! 1848 erre szólít fel bennünket! Ne féljünk kimondani újra és újra, hogy kiben és miben hiszünk, még akkor is, ha ez sokaknak esetleg nem tetszik. Ma Európában, a világ arrogáns hatalmainak árnyékában és sötétjében, néha úgy érezzük, éreztetik velünk. hogy magunk vagyunk, egyedül, pedig az igazság az, hogy van egy nagyon erős szövetségesünk, az Isten.

Igen, ő a mi népünk oltalma és a mi szabadságunk, és akinek ilyen a szövetségese van a történelem színpadán, az a győztes oldalon áll, harcol.

Sokszor kételkedünk magunkban mostanság, vajon merre tart az a világ, mely minden látszat ellenére nem szabad. Azok számára, akik ezt a szabadságot el akarják venni tőlünk úgy érzik, nekik van csak joguk megmondani azt, hogy mi a szabadság. Aki ma józan ésszel gondolkodik és tudja a helyét a világban, a hazájában, a szülőföldjén, akinek van hite, céljai, gyökerei, anyanyelve, kultúrája, családja, az tudja, hogy mi a szabadság, és hogy mennyit ér szabadnak lenni, mert a szabadság olyan ,mint a szél, nem lehet látni, csak érezni.

Kedves barátaim!

A magyar szabadságharc, mint oly sokszor a történelmünk során, a túlerővel szemben alulmaradt, de az eszme, a szabadság szent, legyőzhetetlen hite, a szívünkben él. A nemzet gyökereiből táplákozik, és onnan hajt ki újra és újra ezer éves törénelmünk során. Egy nép, amelynek hite van, legyőzhetetlen. A márciusi ifjak, a szabadságharc minden egyes áldozata, hőse, törénetei, győztes és vesztes csatái immár részesei a történelmünknek. Ne hagyjuk, hogy ezt bármi a feledés homályába taszítsa. Legyen ez a kor minden nemzedék előtt példa. A szabadságért való küzdelem példája, amelyért minden időben, minden nap, mindenkinek a saját helyén, erejével és tudásával meg kell küzdenie, meg kell védenie azt, hogy soha ne feledjük, honnan jöttünk és hová tartunk.

Dicsőség a hősöknek. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!