A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
80889bc0 053d 431f 84d7 ead3fc29d6d1

Hrubík Béla: Nyolcadik utas a talán! 2022. aug. 24.

Ma van az Ukrán Függetlenség napja. A Verdhova Rada épületére kitűzték az ukrán zászlót a mai napon, nem mintha amúgy is nem lengene ott már minden ablakon. Magas hőfokon égnek a telexgépek, hordják a jókívánságokat a kijevi kaptárba méz helyett, hogy legyen mit nyalni. Már csak azt nem tudjuk, hogy melyik Ukrajnának, és melyik függetlenségéről van szó. 

Az említett ország egyharmada ugyanis, orosz kézen van, a másik kétharmadán pedig osztozik a fél nyugati világ és a tőkéje, a kis kínai Jüan. Ami marad, az meg talán a banké. És hogy a bank kié? Hát majd kiderül talán egyszer a végelszámolásban. Mindenesetre a parasztvakítás folytatódik, hiszen eme nagy ünnepen, 

melyre atomesőt jósolt az ideiglenes jósnői szerepben is fellépő ukrán bohóc, Kijevben kiállították az oroszoktól hadizsákmányként szerzett vagy kilőtt harci járműveket. 

Hogy ezek valóban orosz járművek, vagy csak azok, amelyek az egykori keleti szovjet blokk országaiból indult segélyakcióban még útközben szétestek vagy megette őket a rozsda, ezt már sosem tudjuk meg, de talán egyszer igen. 

Van mit ünnepelni tehát, hiszen küszöbön a totális ukrán ellentámadás, de a küszöböt még nem lépte át. Talán magasabb, mint ahogyan azt várták. Mármint a küszöb. Ha ma nem jelennek meg az ukrán égen az UFÓk, akkor Baba Vanga, a vak bolgár jósnő alaposan átvert mindenkit egykori jóslatában. Pedig ez az utolsó esélyük talán, hogy még megmentsék az emberiséget attól, hogy teljesen meghülyüljön. Közben, ha még nem lenne elég bajunk miután a német miniszterek felszólítására vizes rongyokkal megtörülgettük magunkat a reggel mosakodás helyett, Zuzana Čaputová 

felszólította Oroszországot, hogy azonnal vessen véget Krím és Szevasztopol megszállásának. 

Talán ő is elhitte, amit mondott, mert nagyon komolyan nézett ki a fejéből, vagy megkapta táviraton Soros bácsikától a szöveget, amit fel kellett olvasnia. Egy biztos, most nem igazán lennék az oroszok helyében. Talán mindenki jobban járt volna, ha a Zuzana nevű, szlovák önjáró lövegeink helyett ettől a Zuzanától szabadulna már meg az ország, de véglegesen.

Charles Michel az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta, hogy az EU sosem fogja elismerni Krím Oroszországhoz való visszacsatolását. Az ilyen „soha többé“, meg „soha-soha, még sohább“ kijelentéseket, mi is hallottunk szavalni a „ki tud többet a Szovjetunióról“ alapiskolás, kétfordulós úttörőversenyeken, már annak idején, ami úgy szólt, hogy: 

„Örök időkre a Szovjetunióval és soha másként“ 

Nos az örök idők elmúltával, mostanság ökör idők járnak, birodalmi márkás, díjnyertes ökrökkel. Lehet, hogy csak én értettem rosszul, de visszacsatolni csak azt lehet valamihez, ami már egyszer ott volt. Csak nem azt akarta mondani ez a Michel nevű transzfing, hogy a Krím esetleg tényleg Oroszországhoz is tartozhatott egykoron? Nos ezt nem tudjuk meg. Talán. De hát amennyi barom van ma az Uniós vezetők között, az sem lepne meg, ha Tiraszpolt összekevernék a teraszgrillel, mint ahogyan azt a tavasszal tette a földrajzórákat hajfestés miatt kihagyó brit külügyér, a brit miniszterelnöki szék szőke várományosa, Liz Truss. 

Van még két jelölt is erre a posztra, egy pakisztáni és egy indiai származású politikus is. Ha valami jót akarunk kívánni így az ukrán függetlenségi ünnepen Nagy-Britanniának, hát akkor csak azt, hogy lehetőleg ebből a két utóbbi jelöltből kerüljön ki a miniszterelnökük. 

Ha már lúd, akkor legyen kövér. 

A Brit tudósok közben megállapították, hogy ha 1 percig nézel ételről szóló videót, akkor megéhezel. Ezzel ellentétben azt is megállapították, hogy a hülyéket nem kell egy percig sem nézni ahhoz, hogy megállapítsd róluk, hogy komplett hülyék. 

Nos, ebben a versenyben első helyen álló Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője most szorgalmazza az ukrán katonák kiképzésének támogatását az EU által. Hirtelen nem is tudom, hogy az EU-alapszerződés vaskos irodalmát felcsapva vajon az alapító atyák által megfogalmazott alapelvek közül, melyik fejezetben van, hogy az EU katonai szervezet és nem EU-tagország katonáit képezheti ki EU-s adófizetők pénzén? 

Talán meg lehetne őt kérdezni levélben,  hogy most akkor mi, a Szövetség nevű pártban, akik a Európai Néppárt tagjai vagyunk, melyik szárnyon harcoljunk? Mert a balon nem vagyunk hajlandók még Manfred Weber kedvéért sem. 

Talán ha Nagy Józsi írna már villámgyorsan egy levelet neki farmerben, hogy „mivanmánmivan-e“? Na jó, talán az Ursula kedvéért harcolnánk. Ha nem jön össze, majd állítunk emlékműveket a Világbékének, a Covidnak meg a szivárványosan előbbre haladott fejlett nyugati demokráciákban a Kankónak. 

Amúgy meg nem kell izgulni az ukránok veresége miatt, mert a brit hírszerzés jelentései alapján Putyin halálos beteg, talán meg is fog halni, mint ahogyan azt a bakostőzegházi pap is megállapította, aki azt találta mondani prédikációjában: 

„Kedves hívek, egyszer mindenki meg fog halni, talán még én is!”

Mindeközben a világ önjelölt csendőre, az Egyesült Államok, úgy döntött, hogy nyomon követi azokat a cégeket és magánszemélyeket, akik segítenek Moszkvának a szankciók megkerülésében. Nos, ez elég környezetkímélő út lesz a CIA számára, mert ehhez nem kell messzire sem menniük talán, mert hogy ezek a cégek az USA vezetőinek és globalista világbankárainak tudtával éppen a Washingtoni Capitolium árnyékéban működnek. 

Vidáman folyik az urán, a műtrágya és az egyéb, szigorúan a szankciós listán kívüli termékek kereskedelme, mert hát azt hogy mi kerülhet a szankciók alá, azt az USA mondja meg a saját érdekeihez igazítva. 

Talán igaz az a hír is, hogy egy-egy LNG-szállító tartályhajón akár 200 millió dollár tiszta „pízt“ is keresnek a tőzsdehiénák. Mi meg hideg vizet, tízszeres gáz- és villanyárat, valamint az EU által Ukrajnának felvett hitelek visszafizetésének kényszerét kapjuk cserébe, több generációra eladósítva az európai családokat. AZ EU-t vezető csicskaszolgák nyálcsorgató támogatása mellett, ahogyan elárulják és kiszolgáltatják az európai polgárokat ennek a gyalázatnak, ami ma a világban folyik, a ruandani népirtás is csak röpke epizód lesz majd a világtörténelem lábjegyzeteiben.

A migrációs útvonalak közben égnek minden fronton, mert a világ útnak indult víz és kaja után, és csorog a nyáluk még annak említésére is, mint a Pavlov kutyáinak. A La manhce csatornán csak tegnap több ezren jutottak be Franciaországból Angliába. 

10 gall gumicsónakárus közül 9 ezt az utat ajánlja, miközben az üzemanyagot feleslegesen égető tengeri járőrök meg a Frontex csak növelik az amúgy is megnövekedett széndioxid kibocsájtási kvótát.

Hogyan akarja ez az ország Oroszországot letörölni a világtérképről, ha néhány szakállas, mobiltelefonos, sztrandpapucsos, gumicsónakos migrit sem tud megakadályozni abban, hogy illegálisan bejussanak az országukba? 

Talán egyszerűbb lenne, ha menetrendszerű járatokon ők vinnék át az ígéret földjére szegény menekülteket. Így megkímélnék a liberális jogvédőket is attól a sivalkodástól, hogy a La manche csatorna Európa temetője legyen.

Eközben fél éve tart egy értelmetlen, de valaki vagy valakik által megrendelt háború Európában. Talán egyszer meg is tudjuk, hogy mi volt ennek a valódi célja. Csak remélni tudjuk, hogy az ártatlanul feláldozott emberek tízezrei, akik halála nem éri el sem az EU, sem az USA, sem Oroszország sem Ukrajna vezetőinek ingerküszöbét, talán nem haltak meg hiába. 

Talán. Vagy mégis?




Hrubík Béla



nyitókép: ft.com