A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Images 7

Irán időhúzással manipulálta az amerikai félidős választásokat? 2026. nov. 4.

Nemcsak az amerikai belpolitika, hanem Teherán tudatos időhúzása is hozzájárulhatott Donald Trump súlyos félidős választási vereségéhez. A BBC és korábban a Reuters által idézett iráni tisztviselők szerint Irán szándékosan húzta el az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, hogy fennmaradjanak a magas olajárak, növekedjen az amerikai gazdaságra nehezedő nyomás, és ez politikailag is gyengítse az elnököt.

A november 3-i félidős választáson a republikánusok elveszítették a Kongresszus feletti ellenőrzésüket, mivel a választói elégedetlenség egyik legfontosabb oka a megélhetési költségek növekedése volt. A Reuters értékelése szerint az iráni háború, a magas üzemanyagárak, az infláció és Trump kereskedelempolitikája egyaránt hozzájárult a republikánusok gyenge szerepléséhez.

Az iráni szándékokról már hetekkel a választás előtt jelentek meg konkrét információk. 

A Reuters október 20-án három magas rangú iráni tisztviselőre és egy, a vezetéshez közel álló forrásra hivatkozva arról írt, hogy Teherán nem akart olyan megállapodást kötni, amely Trump számára politikai győzelemként lett volna bemutatható a választás előtt. Egy teheráni elemző akkor úgy fogalmazott: 

Irán a tárgyalások elhúzásával befolyásolja az amerikai választást anélkül, hogy választási törvényt sértene.

A háttérben elsősorban az energiaárak álltak. A február óta tartó amerikai–izraeli háború Iránnal, a Hormuzi-szoros körüli harcok és az iráni támadások jelentősen megdrágították az olajat. A magasabb olajárak az amerikai benzinkutakon és az inflációban is megjelentek, vagyis egy külpolitikai konfliktus közvetlenül érintette az amerikai választók pénztárcáját. Trump maga is többször elismerte a választás előtt, hogy a magas benzinárak politikai problémát jelentenek számára.

Ez azonban nem ugyanaz, mint egy választás elcsalása vagy a szavazatok manipulálása. Nincs bizonyíték arra, hogy Irán belenyúlt volna a szavazatszámlálásba. Az állítás ennél jóval egyszerűbb: 

Teherán saját külpolitikai és katonai eszközeivel igyekezhetett fenntartani egy olyan gazdasági helyzetet, amelyről tudta, hogy árt Trumpnak.

A történet valóságtartamának igazolásához történelmi párhuzam is akad. Az 1979-ben kezdődött iráni túszválság súlyosan terhelte Jimmy Carter elnökségét, és hozzájárult politikai helyzetének romlásához az 1980-as választás előtt. A 52 amerikai túszt azonban – egyes mostani beszámolók pontatlan állításával szemben – nem a választás másnapján, hanem 1981. január 20-án, Ronald Reagan beiktatásának napján engedték szabadon, 444 nap fogság után.

Teherán most is azt remélheti, hogy 

a demokrata többségű Kongresszus szűkíti Trump mozgásterét és megnehezíti egy újabb nagyszabású iráni katonai művelet elindítását.

Ennek azonban komoly korlátai vannak: az amerikai elnök továbbra is a fegyveres erők főparancsnoka, és külpolitikai téren lényegesen nagyobb önállósággal rendelkezik, mint a legtöbb belpolitikai kérdésben.

Ha tehát Teherán valóban arra játszott, hogy a magas olajárakon és az elhúzódó háborún keresztül politikailag meggyengítse Trumpot, a választási eredmény alapján a stratégia legalább részben működhetett. A republikánus vereséget azonban egyetlen külföldi szereplő számlájára írni erős túlzás lenne, az amerikai választók döntését egyszerre alakította a háború, az infláció, az energiaárak és számos belpolitikai kérdés is.

Forrás: Portfolio