MAGYAR KÁRTYA

Itt a névsor, a köztársasági elnök után ők lehetnek Magyar Péter célpontjai 2026. aug. 17.

Magyar Péter a kampányban még ellenzéki pártelnökként, majd a kormányváltás után már miniszterelnökként távozásra szólított fel több közjogi méltóságot, valamint intézményi vezetőt. Megnéztük, hogy száz nappal Magyar Péter beiktatása után kik maradtak pozícióban.

Nézzünk először öt fontos tisztséget, amelyeknek az Orbán-kormány idején hivatalba lépett betöltőit távozásra szólította fel Magyar Péter, és elmozdítás vagy lemondás útján meg is történt a személycsere:

• Köztársasági elnök – Magyar Péter többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, aki a nyomás ellenére megőrizte pozícióját. Végül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt az Alaptörvény 17. módosításában rögzítette, hogy az államfő megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnik. Sulyok Tamás a kritikái megfogalmazásával együtt is aláírta a saját elmozdítását tartalmazó módosítást. Az új köztársasági elnök Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
• Legfőbb ügyész – Nagy Gábor Bálint júliusban nyújtotta be lemondását, így indokolva: „A legfőbb ügyészi tisztségről való lemondásom oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása: az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult nemtelen, politika által motivált küzdelmek miatt. Nem kívánok tovább részese lenni annak, hogy a személyem körül gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon.” Nagy Gábor Bálint lemondása benyújtása után augusztus 25-ig tölti be a tisztséget.
• Az Alkotmánybíróság elnöke – Az Alaptörvény 17. módosítása az Alkotmánybíróság működését is érinti. Cikkünk témája szempontjából a releváns változás, hogy szeptember 1-jén megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma. A régi-új kritérium többek között Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét is érinti.
• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke – Magyar Péter javaslatára június 1-jei hatállyal felmentették pozíciójából az addigi elnököt, Koltay Andrást.
• A közmédia vezetése – A közmédia átalakítása is folyamatban van, a korábbi vezetők, Altorjai Anita és Papp Dániel helyett ideiglenesen Horváth P. András jogász, ügyvéd került döntéshozói pozícióba, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata.

Átmenetet képez a két csoport között a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökeinek leválthatósága. A kormánytöbbség direkt elmozdítás helyett az Alaptörvény-módosítással a visszahívhatóság intézményét hozta létre, amelyet bírók kezdeményezhetnek.

Akik továbbra is hivatalban vannak

Cikkünk második felében nézzünk három olyan vezetőt, akit szintén lemondásra szólított fel Magyar Péter, viszont továbbra is betöltik pozícióikat:

• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Windisch László a Della című podcast egyik adásában július végén úgy fogalmazott: „Nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani, és azt sem gondolom, hogy ilyen eltávolításra sor fog kerülni.”
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. A GVH a Magyar Pétertől érkező felszólításra reagálva májusban leszögezte: „A Gazdasági Versenyhivatal elnökét eskü kötelezi a hivatali szolgálatának ellátására. A GVH elnöke mindenkor az esküjét és a jogszabályokat betartva jár el, ezért nincs indoka lemondani.”
• Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila áprilisban, a Népszavának hangsúlyozta: a NAIH teljesítményét sem az Európai Unió intézményei, sem más nemzetközi szervezet nem kérdőjelezte meg, sőt elismerés övezte. „Mindezek alapján sem okom, sem szándékom nincs a hatóság elnöki megbízatásáról lemondani” – rögzítette a NAIH vezetője.

Magyar Péter a lemondásra felszólítottak listájából következetesen kihagyta Varga Mihályt, aki miniszteri pozíciót töltött be több Orbán-kormányban is, majd a Magyar Nemzeti Bank elnökévé választották. Magyar Péter korábban kifejtette, amennyiben azt látják, hogy a jegybank elnöke a törvényes feladatát végzi, és nem azért dolgozik, hogy akadályozza az új kormány politikáját, akkor tudnak együtt dolgozni. Vélhetően fontos szempont volt az uniós szinten rendkívül szigorúan vett jegybanki függetlenség tiszteletben tartása. Magyar Péternek és Varga Mihálynak azóta volt is egy „konstruktív, előremutató” egyeztetése.

Forrás: index.hu