A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Www napi

Két ábrán látható mi a gond az ukrán gabonadömpinggel 2023. ápr. 22.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Hatalmas felhördülést okozott az Európai Bizottságban a lengyel és magyar (később szlovák és bolgár) importtilalom bevezetése az ukrán gabonára és más mezőgazdasági termékekre. Az eddigi felszólításokra a füle botját sem mozdító Brüsszel hirtelen támadó üzemmódba váltott, és a tiltó rendelkezések hírére máris ledeviánsozta az összes tagállamot, amely – éppen az EU-s intézkedések hiányában – saját eszközeivel próbálta megmenteni agrárpiacát az ukrán gabonadömping pusztító hatásaitól. Irja a mandiner.hu.

Az EB szóvivője szerint a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú döntések elfogadhatatlanok. Hozzátette: a mostani nehéz időkben kulcsfontosságú a döntések közös, konszenzuson alapuló meghozatala. Ami azt illeti, a most importtilalmat bevezető tagországok éppen ezt a konszenzust keresték, amikor már januárban az EB-hez fordultak, és először uniós biztosi, majd elnöki szinten kérték újra és újra a Bizottságot, hogy próbálja meg szabályozni az ukrán gabonadömpinget, mielőtt a tagországok gazdálkodói teljesen bele nem roppannak annak következményeibe. Brüsszel azonban – eddig – nem felelt.

Brutális számok

A probléma változatlan: a háború kitörése után az ukrán kikötőkből az orosz blokád miatt nem tudott kijutni a globális piacra az ukrán gabona. Az Ukrajnával szomszédos országok – közöttük Magyarország – szolidaritási folyosókat nyitott, ahol szárazföldi úton juttatták volna el a szállítmányokat az EU-s kikötőkbe, hogy onnan aztán az eredeti célországok felé induljanak. A könnyebb megoldás érdekében az Európai Unió vámmentességet vezetett be az ukrán terményekre és termékekre, ám ez katasztrofális döntésnek bizonyult. A kereskedők az EU-s szabályoktól igen, de a tiltott növényvédő szerektől nem mentesen termesztett, emiatt olcsó ukrán gabonát nem engedték tovább szállítani, ehelyett alapvetően az érintett tagországok piacát árasztották el vele, lehetetlenné téve, hogy a hazai gazdálkodók a saját, jó minőségű gabonájukat értékesíteni tudják.


A Statista ábráján jól látszik, mi vezetett az importtilalomhoz.
Map 01

A feltüntetett négy tagállam 2020-ban és 2021-ben még igen csekély mennyiségben fogadott gabonát Ukrajnából. A háború kitörése után a szolidaritási folyosók megnyitásával és a vámmentesség bevezetésével aztán felrobbant a piac, és az ukrán kereskedelem a 2021-es mindössze

24 millió dollárról tavaly 2,4 milliárd dollárra nőtt.

Ez még akkor is csillagászati összeg, ha beleértjük a re-exportot, vagyis a külföldre továbbküldött gabonaszállítmányokat is, ám – mint a következő ábra mutatja – a célországok egy része az ukrán kereskedelem szempontjából egyszerűen megszűnt létezni.

Ahová nem jut el

A háborúban álló ország tíz legfontosabb célállomása közül 2021-ben hét Észak-Afrikában vagy Ázsiában volt. Egyetlen év alatt alapjaiban változott meg a lista.

Map 02

Eltűnt Ukrajna tíz legfontosabb gabonafelvásárlója közül Irán, Pakisztán, Marokkó, Indonézia és Tunézia, lejjebb csúszott Kína és Egyiptom, megjelent azonban a legnagyobb átvevők között Románia, Lengyelország és Magyarország, vagyis azok a tagállamok, akiknek egyébként esze ágában sem lett volna nagyobb mennyiségben ukrán gabonát a területükre engedni. A lista változása egyben igazolja azon kijelentéseket, amelyek rámutatnak: az ukrán gabona nagy része el sem hagyja a kontinenst, és soha nem érkezik meg oda, ahová eredetileg szánták.

Az ukrán agrártárca a szokásos stílusban (Magyarországot nem említve, csak Lengyelországra fókuszálva) reagált az importtilalomra. Mint fogalmazott: Ukrajna megérti, hogy a lengyel gazdálkodók nehéz helyzetben találták magukat, de az semmi ahhoz képest, amilyenben maguk az ukránon vannak. A konklúzió tehát nem lehet más szerintük, mint hogy még szorosabban kell együttműködni Ukrajnával, és együtt szüntetni meg minden probléma forrását: az orosz agressziót.

forrás: https://makronom.mandiner.hu/c...

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!