ILLIBERÁLIS

Kiszelly Zoltán: Nem véletlenül tolták szeptemberre a globalisták a szlovákiai parlamenti választást 2023. febr. 20.

Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési osztályának vezetője a különböző politikai elemző hírháttér-műsorok gyakori résztvevője. A részben Németországban felnőtt politikai elemzővel Németország és a V4-es térség kapcsolatait jártuk körül.

Scholz kancellár alapvetően Merkel nyomdokain haladna, akivel egyeztet is, mégis más stratégiát folytat – már csak azért is, mert a külügyi tárcát a zöld koalcíiós partner vezeti –, így a német – magyar politikai súrlódásokat inkább az EU-s szintre delegálja. Merkel jobban kezelte a német-magyar kapcsolatokat, a gazdasági kapcsolatrendszer ugyanakkor – ellentétben a politikaival – még jóval erősebbek, mint korábban.

Zeman távozásával kapcsolatban megjegyezte: ha maga a cseh társadalom nem támogatta volna, akkor mindegy lett volna, hogy mi a geopolitikai álláspontja, a csehek azonban már csak a pánszlávizmus miatt is inkább szimpatizáltak az oroszokkal. A lőszerraktár felrobbantása, majd pedig az orosz-ukrán háború fordíthatott a dolgon. Az új államfőt a globalista elit építhette föl, a katona-politikus új prototípusaként. Arról, hogy a globalisták milyen eszközöket vethetnek be a szlovák politika kézben tartása érdekében, a videóban részletesebben is beszél: nem véletlen ugyanis, hogy miért nem most azonnal, hanem – jelen állapot szerint – csak ősszel választ majd Szlovákia. 

Azért különösen izgalmas kérdés, hogy mi lesz Szlovákiában, mert a társadalommal ellentétben a kormány globalista és atlantista.

A háborús kérdés kapcsán a cseh, a szlovák és a lengyel kormány sokkal inkább a héják közé tartozik, mint Németország, Franciaország vagy Magyarország, ugyanakkor másként kommunikálják, mivel Scholz nem mehet úgy szemben az alapvetően háborúpárti német mainstream sajtóval és a Biden-féle Fehér Házzal, mint Orbán.

A Századvég honlapján elérhető kutatás 30 országot vizsgált, hogy hol milyen mértékű a békepárti politika támogatottsága. Az eredmények szerint, a szlovák társadalom sokkal közelebb áll a magyar állásponthoz, mint a lengyelhez.

A V4-ek helyzete kapcsán Kiszelly kifejtette: az EU – csatlakozás előtt szoros volt az együttműködés, mert a térség közös érdeke volt az euroatlanti csatlakozás. A célt elérve azonban lanyhult a közös munka. A Juncker-féle formula alapján tervezett betelepítési kvóta ötlete hozta forrasztotta újra egységbe a visegrádi országokat politikailag, mivel ezeknek az országoknak, népeknek működött az önvédelmi reflexe az invázióval szemben. Mindez pártpolitikai irányultságtól függetlenül, ugyanis Babiš a liberális pártcsalád tagja, Fico és Pellegrini szociáldemokrata volt, a lengyel és a magyar kormány pedig konzervatív. Ettől függetlenül szorossá tették az együttműködést.

Manapság egyes szakpolitikák terén, például az agrárium kapcsán, kifejezetten szoros az együttműködés, mára azonban egyre szűkül azoknak a szakterületeknek a köre, ahol összedolgoznak ezek az országok, ugyanis a szlovák, majd cseh kormányváltást követően inkább globalista-atlantista kormányok vették át az irányítást, 

az oroszokhoz való hozzáállás terén lévő különbség pedig a magyar-lengyel együttműködésre hatott negatívan.

A magyar társadalom azt a következtetést vonta le, hogy az oroszokkal szemben nem háborúzunk, mert nem jönnénk ki jól belőle, a lengyelek szerint viszont jobb Ukrajna területén megvédeni Lengyelországot, mint a Visztulánál.

Részletek a videóban:

Posta Ákos István

nyitókép: alfahir.hu