A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Merkel waving 1024x576

Könnyes búcsú Merkel Muttitól 2021. szept. 26.

Ma reggel 8 órától eset 18 óráig járulhat urnához 60 millió német, hogy állást foglaljon a négy cikluson át az országot irányító Angela Merkel utódjáról. A Merkel-korszak bizonyára a történelemkönyvek lapjain fog megmaradni az utókornak, de hogy milyen színezettel, arról még hosszú ideig szenvedélyes vitákat fognak lefolytatni a politikusok és történészek.
Minden országnak vannak ikonikus vezetői, akik politikai pályájukat maguk mögött hagyva az utókorra bízzák életművük megítélését. Angela Merkel öröksége minimum felemás képet mutat, hiszen egyrészt megőrizte országa vezető gazdasági és politikai súlyát, másrészt a mára már saját maga által is tévútnak nevezett, azonban továbbra is kitartóan megvalósított Wilkommenskultur, vagyis a migránsok kritika és ellenrőzés nélküli korlátlan befogadása komoly társadalmi feszültségeket szított.

Ez a migránsokat illegális bevándorlásra biztató politika olyan mértékben zilálta szét a német közbiztonságot és a demográfiai összképet, hogy az előzetes felmérések alapján a Merkel politikai otthonát képező Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottsága történelmi mélypontot ért el.

A felmérések szerint az 1983 óta csupán két ciklusban (1998-2002, 2002-2005) ellenzéki szerepbe kényszerülő CDU előre láthatóan 2021-ben legjobb eseben is csak a második helyre lehet jó, kormányra kerülésének kicsi az esélye, kancellárt pedig biztosan nem fog adni.

Hogy ez miért történt így, könnyű lenne csupán a választók eltérő véleményével magyarázni. Mindenesetre felmérések alapján úgy tűnik, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok sikeresebben szólították meg a szavazóikat, illetve szippantották át a merkeli útból kiábrándult németeket. A jobb és bal oldali szélsőséges pártok országos szintű erősödése viszont láthatóan megtorpant, azonban az egyes szövetségi parlamentekben komoly számokat képesek felmutatni.

Arról sem szabad persze megfeledkeznünk, hogy a Németországot elárasztó migránshullám több százezres nagyságrendű új szavazóbázist eredményezett, akiknek a szavazata gyaníthatóan nem egy kereszténydemokrata értékrendet magáénak valló pártot fog erősíteni, még ha ez a kereszténydemokrata értékrend leginkább már csak a párt nevében jelenik meg.

A CDU tehát történelmi mélypontra került, Mutti jött, látott és káoszt hagyott maga után. A kérdés csak az, hogy ezek után fel meri-e vállalni a párt az elmúlt közel 20 év tévedéseit és hibáit, meg mer-e újulni, vagy folytatja a struccpolitikát egy Merkel epigonnal.

A történészek tanulmányokban és könyvek lapjai fogják megítélni Angela Merkel örökségét, a német szavazópolgárok pedig ma, az urnáknál.