ZSÍR

Kukur Tihar, a kutyák ünnepe Nepálban 2023. nov. 18.

A kutyák fesztiválját, tehát a Kukur Tihar minden év októberében vagy novemberében rendezik Nepálban. A különleges ünnepnap a Tihar, tehát a fények ünnepének második napjára esik.

A fények ünnepe az egyik legfontosabb hindu ünnepnap, amelyben hatalmas szerep jut az állatoknak. Az ötnapos ünnepen ugyanis négy nap csak és kizárólag róluk szól. Az első napon a varjakat „rajongják körül” a háztetőkre szórt csemegékkel, a második nap a kutyáké, a harmadik napon a jólét jelképei, a tehenek örvendezhetnek, a negyedik napon az ökrök kerülnek a reflektorfénybe, az ünnepi ötös utolsó napját pedig a testvéri szeretet megünneplésének szentelik.

Kukur Tihar napján a nepáliak köszöntet mondanak a hűség és odaadás megtestesítőinek, a négylábúnak, legyen szó házikedvencekről, vagy épp az utcán kóborló kutyusokról. Ilyenkor minden eb különleges bánásmódban részesül: valóságos lakomát készítenek nekik, amelyből nem hiányozhat a hús, a tojás, a tej és persze a kutyatáp sem. A nyakukba bársonyvirágból font füzér kerül, a fejüket pedig színes porral dekorálják.

Az ősi szanszkrit eposz, a Mahábhárata szerint az öt Pandava testvért egy kutya kíséri el utolsó útjukon, melynek végső állomása a mennyek kapuja. Ötük közül egyedül Judhisthira és a kutya érik el a célt, a többiek mind odavesznek. Judhisthira találkozik Indrával, az istenek királyával, aki csak kutyája nélkül hajlandó őt beengedni a mennyei királyságba. Judhisthira visszautasítja az ajánlatot, mondván, inkább visszamegy a földre, de nem hagyja magára kutyáját. A hazafele vezető úton azonban az ebről kiderül, hogy ő Jama, a halál istene. Indrát lenyűgözi a tett, és megnyitja Judhisthira előtt a menny kapuit.

A Kukur Tiharon tehát nem csupán a kutyusok odaadó szeretetének megünneplése a cél. A nepáliak ilyenkor egyúttal Indra, a halál istennőjének a kedvében is szeretnének járni. Ezen a napon óriási bűnnek számít, ha valaki tiszteletlenül bánik az ebekkel.

A kutyák valóban kivételes szerepet töltenek be legtöbbünk életében. Meglepő látni, hogy az önzetlen szeretetük olyan univerzális érték, amely képes áthidalni a kultúra és vallás határait. És bár minket aligha gondolnának épeszűnek, ha piros festéket kennénk a házőrzőinkre, azért nem árt néha megállni egy percre, és hálát adni azért a sok boldog percért, amelyet négylábú barátainknak köszönhetünk. 

Ha lakomát nem is csapunk nekik, azért néha-néha becsúszhat egy új játék, vagy pár ínycsiklandó jutifalat a kosárba nagybevásárlás közben.

Sárai Erika