A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Szeltelefon life hu

Laura Imai Messina: Amit a szélre bízunk 2024. febr. 19.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

„Az élet elkoptatja az embert, az évek múltával egyre több hasadás, sérülés keletkezik. Csakhogy éppen ezek határozzák meg az egyes emberek történetét. Ezek hozzák meg a kedvet a továbblépésre, arra, hogy megtudják, mi lesz utána.”

Van az úgy, hogy az ember bemegy a könyvesboltba, meglát egy könyvet, és rögtön szerelembe esik. Aztán elolvassa a fülszöveget, és még több pillangó képződik a gyomrában, ezért kénytelen mámoros állapotban a pénztárhoz tipegni, és megvásárolni szerelme vadonatúj tárgyát. Így jutottam el a Japánban élő olasz származású Laura Imai Messina könyvéhez, amelyet most szeretnék röviden bemutatni, hogy mások is szerelembe eshessenek ezzel a nem mindennapi történettel.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem ezt a könyvet, akkor az egyértelműen a „traumafeldolgozás” lenne. Az alap story ugyanis a 2011-es márciusi cunami köré épül, és azt mutatja be, hogy az áldozatok hozzátartozói miként birkóznak meg szeretteik halálával. A könyv főszereplője Jui, akinek hároméves kislányát szintúgy a természeti katasztrófa vitte el. Van azonban egy telefonfülke, valahol egy települések zajától távoli kertecskében, amelyet a gyásztól átitatott szívű emberek zarándokhelyének is hívhatunk. A telefonfülkéről az a legenda terjed, hogy benne újra meghallhatjuk az elvesztett szeretteink hangját, és ha van hozzá elég lelki erőnk, akár beszélhetünk is velük. Jui tehát elhatározza, hogy felkeresi a híres fülkét. Útja során találkozik Takesivel,

a gyászoló édesapával, és kislányával, aki nemrég vesztette el az édesanyját. A lány anyja halála óta képtelen megszólalni, és Juihoz is hűtlen lesznek a szavak a Széltelefonnál. A lapok gyönyörűen megválaszolják a könyv fülszövegében olvasható kérdést: „Vajon képesek lesznek visszaadni egymás hangját?”

Azt azért mindenképp szeretném kiemelni, hogy nem minden lelki állapothoz alkalmas a könyv. Bevallom, többször is előfordult, hogy rá kellett hangolódnom, mielőtt kézbe vettem, különben csak pörögtek a lapok a kezem között, de messze nem találtak be oda, ahová kellett volna. Nem titok, hogy az Amit a szélre bízunk a gyász és a veszteség feldolgozásának könyve, amely számtalan kérdést fogalmaz meg az olvasójában. Több kritikus nehezményezte, hogy az írónő meglehetősen nagy ugrásokat tesz az idősíkok között, számomra azonban végképp nem volt zavaró, sőt, érdekesebbé formálta a cselekményt. Örülök,

hogy több ember történetét is megismerhettem, akik mindegyike más-más módon tanulja meg feldolgozni az elviselhetetlennek tűnő fájdalmat, és talál ismét rá az élet szeretetére.

Külön érdekesség, hogy ez a telefonfülke a valóságban is létezik, ám nem kimondott, turistahely, és a helyik szeretnék, ha ez így is maradna. Hiszen ide nem turistáskodni kell menni, hanem elmélkedni és emlékezni a régmúltról, a szeretteinkről és az együtt töltött pillanatokról. Aztán ki tudja? Lehet, hogy valóban beszélhetünk is velük azon a bizonyos Széltelefonon.

Nyitókép: J Lee - Unsplash +
lira.hu

Erika Šárai

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!