ITT A PIROS, HOL A PIROS

Lavrov: megkezdtük az orosz csapatok visszavonását. Stoltenberg: Nem látjuk! 2022. febr. 15.

A jelek szerint Ukrajna egyelőre még a térképen marad. Legalábbis a mai sajtóértesülések szerint megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton.

Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, ezt az orosz fél valótlan állításnak minősítette.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta lengyel hivatali partnerét, Zbigniew Raut, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöksége nevében érkezett Moszkvába. Lengyel külügyminiszter egy évtizede nem járt az orosz fővárosban.

Lavrov a tárgyalás nyilvános szakaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években túl sok olyan probléma halmozódott fel, amely aláássa az EBESZ működését és eredeti célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a szervezet tagállamai között példátlan bizalmatlanság alakult ki. Rau a moszkvai találkozót különösen fontosnak nevezte az EBESZ térségében kialakult feszült helyzet fényében, és kifejezte reményét, hogy a kérdés megvitatása 

a kölcsönös tisztelet és egyetértés szellemében diplomáciai megoldásokhoz vezet.

DONBASSZ

Mindeközben az orosz parlament alsóháza a mai napon határozatban javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár "népköztársaságot".

A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal közölte, hogy egyelőre semmilyen hivatalos döntés nem született a két szakadár köztársaság Oroszország általi elismeréséről. Mi viszont élnénk a gyanúperrel, hogy Ukrajna a közeljövőben, ha nem is szűnik meg véglegesen, a keleti megyéiről kénytelen lesz végleg lemondani.

MADARAT TOLLÁRÓL...

A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden úgy vélekedett, hogy felelőtlenség hangulatkeltő kijelentéseket tenni az ukrajnai helyzet kapcsán, miután a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport hétfőn gazdasági szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen arra az esetre, ha megtámadná Ukrajnát.

Vang Ven-pin külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján arra szólította fel a feleket, hogy méltányos és nyílt módon teremtsék meg a szükséges körülményeket a helyzet politikai rendezésére. 

Hangsúlyozta: a konfrontáció támogatása a hidegháborús taktikához történő visszalépés lenne.

Hszi Csin-ping kínai elnök február 4-én Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, megbeszélésüket követően pedig közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását. Január végén Vang Ji kínai külügyminiszter Oroszország "jogos aggályainak" orvoslását sürgette Ukrajna kapcsán Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetésekor.

MINDEKÖZBEN A KREML SZÓVÍVŐJE BIDEN EKÉZI

Az európai feszültség fokozását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte kedden a Kreml szóvivője, hogy Joe Biden amerikai elnök január 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként.

Valóban, ez (Biden bejelentése) az egész világot lázba hozta. Ez nem más, mint teljesen példátlan információs kampány az európai feszültségek provokálására és szítására

- mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, az amerikai államfő nyilatkozatát újságíróknak kommentálva.

Peszkov megerősítette, hogy megkezdődött az orosz területen, az ukrán határ közelében megtartott orosz hadgyakorlaton részt vevő orosz erők tervszerű visszavonása. Nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet tesz a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.

LAVROV NYUGATI HISZTÉRIÁT EMLEGET

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott "hazugságokért". Az orosz külügyminiszter sem rejtette véka alá véleményét.

Mi ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi - nem félek ettől a szótól - információs terrorizmusba. A karaván halad

- mondta Lavrov azokra a kijelentésekre hivatkozva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.

KÖZBEN SCHOLZ ÉS PUTYIN TÁRGYALÓASZTALHOZ ÜLT

Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. 

Scholz hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában. Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút.

A német kormányfő hangsúlyozta, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni.

Putyin a  tárgyalást követő sajtótájékoztatón reagált arra is, hogy az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság" elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin "népirtásnak" nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és "politikai katasztrófához" vezetne.

STOLTENBERG NEM LÁTJA, HOGY MEGINDULT VOLNA A CSAPATKIVONÁS

A NATO egyelőre nem látja jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon, és nem látja semmi nyomát annak sem, hogy csökkenne az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség - jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz-ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa.

Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen

- fogalmazott.

Kiemelte azonban: Moszkvának még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből, hogy felhagyjon a háborúra történő felkészüléssel és megkezdje a békés megoldás előkészítését.

Stoltenberg hangsúlyozta:

vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell, és "helyet adnak némi óvatos optimizmusnak" is.

A főtitkár szerint a NATO kész az orosz aggályok meghallgatására, arra, hogy megossza saját aggályait és közös megoldásokat keressen. Kijelentette ugyanakkor: az Ukrajna elleni esetleges agressziónak "magas ára" lenne Oroszország számára. Reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság erősítésére.

MTI/P7/KCs
Nyitókép: South China Morning Post