
ZSÍR
Ma 175 éves a Lánchíd
2024. nov. 20.


175 éve, 1849. november 20-án avatták fel a Lánchidat, Magyarország első állandó hídját. Napra pontosan száz évvel később, 1949. november 20-án újabb hídavatást tartottak, ekkor adták át ünnepélyesen az újjáépített Lánchidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostroma alatt robbantottak fel a németek.
A reformkorban Pest fejlődése, gazdasági központtá válása, a forgalom növekedése halaszthatatlanná tette az állandó összeköttetés megteremtését a Duna két partja között. Az állandó híd építését (szavai szerint „a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztását”) Széchenyi István gróf szorgalmazta legjobban, aki az egységes Budapestet képzelte el a modern Magyarország fővárosaként.
A pillérek, hídfalak 1847 júliusára elkészültek. 1848-ban az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, magával ragadva a munkahidat. A balesetben egy munkás meghalt, a munkát csónakból szemlélő Széchenyi maga is a Dunába esett, de ki tudott úszni a partra.
Néhány hónappal a szabadságharc leverése után, 1849. november 20-án avatták fel a hidat, korántsem ünnepélyes hangulatban.
A sors iróniája, hogy a hídon hivatalosan először Julius Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok haladt át, a megépítését kezdeményező, ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élő Széchenyi pedig soha nem kelhetett át rajta.

Piros 7es


