A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Harangok 1

Magyar hősökre emlékeztet a déli harangszó 2023. júl. 22.

Mácsadi István - Szövestég Mácsadi István - Szövestég

567 évvel ezelőtti dicsőséges diadal emlékére zúgnak még mai is a keresztény templomokban a harangok. Ős, magyar harangok hirdetik keletnek és délnek, örömünnepét az egész magyar népnek.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

1453. május 29-én az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451–1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette – szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt formál azok hajdani világuralmára.

Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.

III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében. Így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek! A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált. 1456 nyarán minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén.

A keresztesek azonban soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár falainál 1456 júliusában.

A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg győzelmet aratott.

A pápa később számos más oklevélben is úgy említi a déli harangszót, mint a nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást, az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette.

A keresztény kultúrára épült mai európai országok néhánya megtagadta őshonos magzatát, és mindenféle jöttmenteknek tárta ki karját. A cancel culture, azaz a történelmet végleg eltörölni igyekvő haladó nyugat elfelejti megköszönni, sőt az emlékét is próbálja semmisé tenni Hunyadi János, törökverő hadvezérnek, és Kapisztrán János ferences szerzetesnek, akik megvédtétek otthonaikat, családjuk biztonságát a betörő barbár muzulmán hordával szemben.

Eltelt 567 év és a történelem megismételte önmagát. Ma is Csonka-Magyarország védi egész Európát a beáramló, hódító migránsáradattal szemben, már amennyire az önmagukból kifordult új nyugati embertípusokat védeni lehet.

A rendszer, a csillag fejünk felett már megannyiszor változott, de a magyar egyenes gerinccel, rendületlenül állja a csapásokat. Mert nem az az erős, aki adja a pofonokat, hanem aki állja az ütéseket.

Zúgjatok harangok, ős, magyar harangok, hirdessétek újra északnak és délnek, örömünnepét az összes európai népnek.

Mácsadi István - Szövestég Mácsadi István - Szövestég