LESZ, LESZ, LESZ
Magyar hősökre emlékeztet a déli harangszó
2023. júl. 22.
567 évvel ezelőtti dicsőséges diadal emlékére zúgnak még mai is a keresztény templomokban a harangok. Ős, magyar harangok hirdetik keletnek és délnek, örömünnepét az egész magyar népnek.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.
1453. május 29-én az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451–1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette – szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt formál azok hajdani világuralmára.
Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.
III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében. Így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek! A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált. 1456 nyarán minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén.
A keresztesek azonban soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár falainál 1456 júliusában.
A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg győzelmet aratott.
A pápa később számos más oklevélben is úgy említi a déli harangszót, mint a nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást, az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette.
A keresztény kultúrára épült mai európai országok néhánya megtagadta őshonos magzatát, és mindenféle jöttmenteknek tárta ki karját. A cancel culture, azaz a történelmet végleg eltörölni igyekvő haladó nyugat elfelejti megköszönni, sőt az emlékét is próbálja semmisé tenni Hunyadi János, törökverő hadvezérnek, és Kapisztrán János ferences szerzetesnek, akik megvédtétek otthonaikat, családjuk biztonságát a betörő barbár muzulmán hordával szemben.
Eltelt 567 év és a történelem megismételte önmagát. Ma is Csonka-Magyarország védi egész Európát a beáramló, hódító migránsáradattal szemben, már amennyire az önmagukból kifordult új nyugati embertípusokat védeni lehet.
A rendszer, a csillag fejünk felett már megannyiszor változott, de a magyar egyenes gerinccel, rendületlenül állja a csapásokat. Mert nem az az erős, aki adja a pofonokat, hanem aki állja az ütéseket.
Zúgjatok harangok, ős, magyar harangok, hirdessétek újra északnak és délnek, örömünnepét az összes európai népnek.