CINK

Mészáros András: A kormány gazdaságpolitikája már a jövő költségvetéseit is feléli 2026. szept. 5.

A tranzakciós adó eltörlése önmagában még nem gazdaságpolitikai fordulat – véli Mészáros András, a Magyar Szövetség gazdasági szakértője a Ma7-nek adott interjújában. A Rajkovics Péter által készített beszélgetésben arról beszélt, hogy a szlovák gazdaságot egyszerre sújtják a magas munkáltatói költségek, az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek, a bürokrácia és az állami fejlesztések hiánya. Szerinte különösen Dél-Szlovákia maradt le, ahol még az összeszerelő üzemekből sincs elegendő.

Mészáros üdvözlendőnek tartja, hogy a kormány 2027-től eltörölné a sokat bírált tranzakciós adót, de szerinte nehéz valódi sikerként eladni egy olyan intézkedést, amelynek szükségességét éppen a kormány saját döntése teremtette meg. A vállalkozások terheit ugyanis szerinte ennél jóval szélesebb körben kellene csökkenteni.

A Magyar Szövetség gazdasági szakértője elsősorban a kis- és középvállalkozásokban látja a dél-szlovákiai gazdaság egyik kitörési lehetőségét. Ehhez azonban szerinte nem újabb bürokratikus akadályokra, hanem éppen azok lebontására lenne szükség.

„Az AI világában” még mindig paksamétákkal küzdünk

Mészáros szerint különösen abszurd, hogy miközben a mesterséges intelligencia korát éljük, egy kezdő vállalkozónak Szlovákiában továbbra is komoly fejtörést okozhat egy adóbevallás, egy hivatali regisztráció vagy egy egyszerű ügyintézés. A digitalizáció szerinte messze nem ott tart, ahol kellene, miközben a vállalkozóknak várakozási időkkel és jelentős adminisztrációval kell megküzdeniük.

Dél-Szlovákia számára ez azért is különösen fontos, mert a térségbe az állam elmaradt fejlesztései miatt nem érkezik elegendő nagyobb beruházás. 

Mészáros szerint ezért a helyi kisvállalkozások megerősítése lehet az egyik legkézenfekvőbb út.

A szakértő ugyanakkor egy régebbi, máig fájó problémára is felhívta a figyelmet: Szlovákiának az elmúlt három évtizedben ugyan sikerült számos külföldi nagyvállalatot az országba csábítania, de jellemzően azok termelő- és összeszerelő kapacitásait. A kutatás-fejlesztés, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek kevésbé telepedtek meg az országban.

Drága a munka, de nem termelünk eleget

Az ipar helyzetének romlása kapcsán Mészáros szerint az energiaárak mellett érdemes más okokat is keresni. Szlovákia ugyanis szerinte továbbra is az egyik legdrágább ország a V4-ben a foglalkoztatás költségeit tekintve, miközben a munkavállalók jelentős része alacsony hozzáadott értékű munkát végez.

Ez különösen éles kontraszt Csehországgal, ahol a magasabb hozzáadott értékű termelés és az erős hazai vállalati szektor miatt a drágább munkaerő mögött nagyobb termelékenység áll.

Mészáros szerint Szlovákiában a munkáltató által fizetett, nem bérjellegű költségek aránya uniós összevetésben is rendkívül magas. A következmény pedig szerinte egy sajátos „lose-lose” helyzet: 

a munkáltató sokat fizet, miközben a munkavállaló ebből nem feltétlenül kap arányosan többet.

972 eurós minimálbér: önmagában még nem gazdaságpolitika

A jövő évi 972 eurós minimálbér kapcsán Mészáros nem magát a béremelést kifogásolja. Inkább azt, hogy a bérek növekedése mögött nincs megfelelő termelékenységnövekedés.

A minimálbér összege ezúttal azért is érdekes, mert nem a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek megállapodása alapján született, hanem az új szabályok szerinti matematikai képlet eredménye. Mészáros szerint azonban a bérek hosszú távú emelkedésének nem az állami előírásból, hanem a gazdaság fejlődéséből kellene következnie.

A problémát szerinte az jelenti, 

hogy a bérek nőnek, miközben a munkáltatói terhek nem csökkennek, a termelékenység pedig nem javul megfelelő ütemben.

És hogy mire számíthatunk a választások közeledtével? Mészáros nem túl optimista. Szerinte nagyjából egy évvel a választások előtt inkább széles körű költekezés várható, miközben az államkassza már most is komoly gondokkal küzd.

A kormány a gazdasággal fizettetné meg a saját számláját

A beszélgetés egyik legerősebb állítása szerint Mészáros úgy látja: a kormány konszolidációs politikájának lényegében az lett az eredménye, hogy az állam saját költekezésének árát a gazdaság többi szereplőjére terhelte.

Csakhogy a magasabb adók és járulékok nem hozták automatikusan a várt bevételeket. A vállalkozások ugyanis reagáltak: egyes egyéni vállalkozók bezárták vállalkozásukat, a cégek pedig visszafogták aktivitásukat, csökkentették tranzakcióikat, illetve egyes esetekben a készpénzes fizetéseket részesítették előnyben.

Mészáros szerint emiatt a kieső bevételek már csaknem milliárdos nagyságrendűek lehetnek, miközben az államadósság tovább nő.

A költségvetés egyre nagyobb részét ráadásul az államadósság kamata is elviszi. A szakértő szerint ezért nem újabb terheket kellene a gazdaságra rakni, hanem az államnak kellene végre saját magán spórolnia.

Ennek része lehetne a juttatások célzottabbá tétele, egy fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakítása és az állami apparátus csökkentése.

Mészáros szerint ugyanis a gazdaság már nem bírja tovább, hogy a felelőtlen állami gazdálkodás terheit újabb és újabb adókkal próbálják vele megfizettetni.