A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Zuzana čaputová

Milyen volt szőkesége? 2022. máj. 12.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Furcsa dolog a politika, meg maga a politikus is furcsa lény. Különösen az a fajta, akiből egyszerre lesz politikus, és amikor aztán felkerül a polcra, egyszerre el is hiszi magáról, hogy ő politikus.

Hát így jártunk mi a civil aktivistánkkal, akit Soros Gyuri bácsi kiszemelt erre a feladatra, hogy szépen rátegye a kezét a valamiféle egységet mutató, szépen fejlődő, de legalábbis a látszatát keltő közép-európai kezdeményezésre. Gondolok itt a V4-re. A beépített szépség, szép lassan, de teszi a dolgát. Nem erőszakosan, hanem alattomosan, néha butának tűnve, ami mögül kiválóan előbújik a liberális sánta ravaszság. Az EU-ban nem fogadták nagy örömmel, és már jó ideje ferde szemmel figyelik, a nemzeti, és szuverén budapesti kormány ténykedését, a V4-eket összefogó politikájával. Mindenkinek szúrta a szemét, de leginkább az EU külföldi helytartójának, Soros Györgynek. Gyuri bácsi álma, az Egyesült Európai Államok ,,mí(tesze)tosza” széthullani látszott, legalább is ez a kezdeményezés szálka volt a szemében. A szisztematikus munka, magyarul az egyes országokat külön-külön szétverni beépített ügynökökkel, és júdáspénzen vett bábokkal beérni látszik. Az egyre erősebb, sokszor különvéleményt megfogalmazni igyekvő V4-ek egységébe az első koporsószöget, a mi bájos, elbűvölő, és másokat is megbűvölő szőkeség ,,Uana” leánykori nevén Zuzana verte be, melyből a ,,Z” betű betiltása után, már csak ennyi maradt. Az ukrán háború kapcsán nemrégiben kijelenttette: ,, A zsarnokság nem tudja legyőzni a szabadságot, és a demokráciát.”

Ezzel kapcsolatban most már csak annyi kérdésünk lenne hozzá, vajon mit szól a máig hatályos, a felvidéki magyarokat kollektív bűnösként elítélő, még mindig érvényben lévő, jogfosztó, Beneš-dekrétumokhoz? Nem tartja-e országa, és a demokrácia szégyenének, hogy több, mint 70 évvel a II. világháború után, még mindig háborús bűnösök vagyunk jogilag ebben az országban?

Őt követte a liberális, mindenféle ideológiai alap és párttagság nélküli politikai asztaltársaságok kormánnyá való emelése. Az, hogy mi lett belőle két év alatt, mindenki értékelje ki önmaga. Valahogy így nézhet ki egy kormány, ha a tehetségtelenség párosul a józan ítélőképesség, és az emberek iránti alázat totális elvesztésével. Őket követte a csehországi Andrej Babiš  ellehetetlenítése, aki minden hibájával együtt is, legalább józan hang volt az általunk igencsak nem kedvelt, és történelmi szempontból is kedvezőtlen emlékeket idéző cseheknél. Az új kormány megalakulása után, sőt már előtte is, megindultak a szurkálódások, a felesleges üzengetések, az Orbán kormány irányában, ami az orosz-ukrán háború kitörése után, csak egyre fokozódott, és fokozódik, egy jókora adag képmutatással fűszerezve.

A csehek teljesen elvesztették a józan ítélőképességüket, és pont azt a sunyi, beképzelt, a nyugati pénzt és támogatást maguk mögött élvező szolgalelkű politikát folytatják, amit Masaryk és Beneš rájuk hagyott.

A V4-ek második láncszemét is kivette ezzel Gyuri bácsi. Nem sokáig kellett várni a következő lépésre sem, ami számunkra, magyarok számára talán a legnagyobb csalódás. Még, ha meg is értjük, vagy legalább is próbáljuk megérteni a lengyel barátaink történelmileg adott oroszgyűlöletét. Ez volt az utolsó szög a V4 -ek koporsójába. Egyszer biztosan megtudjuk, hogy a lengyel pálfordulás mennyibe került a nyugatnak, vagy Amerikának. Ki fog derülni, de nem volt olcsó, az biztos. Azt viszont ezen történések felsorolása után ne feledjük, hogy ki volt az első kriptamunkás ebben a folyamatban. A minapi lengyel köztársasági elnökkel, Andrzej Dudával megtartott sajtótájékoztatón való kijelentése, miszerint ,,Ő szőkesége” csalódott Orbán Viktorban, mert az nem hajlandó megszavazni az Európa, és ezen belül Szlovákia érdekeit is védve, (ha már a saját politikusai nem védik). Gazdasági tönkretételét az orosz olajembargóval rámutatott arra, amit eddig is tudtunk.

Egy ócska, a saját népét is bármikor eláruló, idegen érdekeket kiszolgáló báb ül a Grassalkovich palotában, ami egykor a miénk volt. Még építeni sem tudtak maguknak sajátot. A mi egykori fészkünkből üzenget nekünk, más pénzén.

Ha igazi államfőt szeretnénk felmutatni a mi szőkeségünknek, akkor javasolhatjuk neki, hogy tanulmányozza Áder János, a leköszönő, szuverén és nemzeti Magyarország 10 éven át hivatalban lévő köztársasági elnökének munkásságát. Nem emlékszem arra, hogy az elmúlt 10 évben, lett volna olyan történés, amiben Áder János úgy érezte volna, hogy kioktatóan meg kellene szólalnia, egy szomszédos állam irányában. Negatívan beleavatkozva annak az országnak a belső politikai életébe. Nem volt ilyen. Mert a magyar embernek van Istentől kapott tudása és tartása, és ahhoz tartozó iskolája. Mert egy korrekt, tisztességes államfő, nem tesz ilyet. Az ukránokról most ne beszéljünk, hogy a két, mármint a szlovák és a lengyel államfő, európai roadshowra indul, hogy meggyőzze azon államok ellenkezését, akik nem kívánják az Ukrán államot az EU-ban látni, sem idő előtt sem az után, csak a fizetett ügynökök munkaköri leírásában szerepel, mint munkaköri feladat. Ez körülbelül olyan kísérlet, mint a tevét átnyomni a tű fokán, hogy olyat is írjak, amit a keresztény lengyelek is megértenek, a szőke ciklonnak meg majd lefordítja valamelyik tanácsadója. A jelenlegi állapot, hogy mind a szlovák kormány, mind a szlovák köztársasági elnök, magukra hagyták az embereket, a választóikat, akik a legnagyobb, legínségesebb időkben, tőlük várják/várták a megoldást azokra a napi gondjaikra, amelyekkel senki a választott politikusok közül nem akar foglalkozni, és úgy dobálják egymásnak az emberek napi gondjainak megoldását, mint a forró krumplit, mely egyre drágább a piacon. Azt tartja a közmondás, hogy a bajban ismerszik meg az ember jelleme.

Nos, ez után nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a kormány, minden eddigi kormányok közül, melyet a sors ránk kényszerített, a legjellemtelenebb, pedig hát mondjuk meg őszintén, óriási a konkurencia ezen a téren is. De elég csak Mečiart, vagy Slotát említeni, akik bár gazemberek voltak, talán mégis szerették az országukat, legalább is ezt mutatták. Ezek már a látszatra sem adnak.

Amit Eduard Heger kormányfőként tesz, az szimplán idegen érdekek kiszolgálása, amit csak azzal magyarázhatunk, hogy az előtte szétterülő fehér amerikai hátsótól, nem látja rendesen a valóságot. Takarásban van a kilátása. Ez némi magyarázatod ad, ám felmentést a felelősség alól, hogy az országát, a gazdaságot, és az itt élő emberek politikába vetett bizalmát, teljesen tönkreteszi, egy amerikaik által csontra megvett ukrán bábkormány, és az azt iránytó bohóc kedvéért.

A megfelelési kényszer nagy úr, melyet, ha az ember két füle közti nagy űr is tetéz, az eredmény csakis az lehet, ami van. Totális katasztrófa és káosz. Ezt már csak az olyan liberális média tudja pozitívan értékelni, mint a ,,Gyennyík N„ és annak a nemrégiben felvirradt magyar változata, a felvidéki ,,gennyík” N. Erre mondják, hogy a világ már csak olyan, amilyen. A trágyadomb felett is felkel a Napunk!

(Nyitókép: Nový čas.sk)

Hrubík Béla 

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!