ZSÍR

Mióta állítjuk át az óráinkat évi kétszer? 2023. okt. 28.

Vészesen közeleg október 29., tehát az óraátállítás napja. Az utóbbi években számtalanszor hallhattunk már híreket az eltörléséről, de az igyekezet mindig kudarcba fulladt. Ezért hát kénytelenek vagyunk elszenvedni az évi két, dezorientáltságban zajló időszakot, amíg a szervezetünk megadja magát az új rendszernek. Ez ugyan ősszel még csak-csak elmegy, de amikor márciusban egy órával kevesebbet alhat az ember, az felér egy lazább kínzással.

Számos tanulmány vizsgálta már az óraátállítás negatív hatásait. Meglepő módon az átállítást követő napon megnő a munkahelyi és közlekedési balesetek száma, ezért a szakemberek fokozott óvatosságra intenek mindenkit.

Az „időtologatás” ötletével elsőként Benjamin Franklin amerikai politikus és feltaláló rukkolt elő. Párizsi nagykövet korában, 1784-ben levelet küldött a Journal of Paris című lapnak. Az esszéjében költségkímélő, gazdaságilag kifizetődő megoldásokat javasolt a francia főváros lakói számára. Az ötlete nem aratott nagy sikert, tekintve, hogy elég radikálisan szerette volna a Nap köré formálni a lakosok életét. 

Javasolta, hogy minden reggelt ágyúlövés indítson, hogy a redőnyök használatát megadóztassák, továbbá hogy naplemente után tilos legyen lovaskocsit használni.

Később Új-Zélandról és Angliából is érkezett ehhez hasonló javaslat, ám az első világháború kezdetéig senkinek sem sikerült elfogadtatnia a tervet. 1916. április 30-án végül egy órával előre állították az órát Németországban, hogy könnyebben takarékoskodjanak a mesterséges fény előállítására szolgáló, a hadiparban alkalmazott energiahordozó használatával. A németek új rendelete Magyarországot is érintette.

A háború után számos ország eltörölte a spórolós, „időtologatós” rendszert, a második világháború azonban ismét erre a megoldásra kényszerítette a legtöbb országot. Kisebb szünet után a szocializmus újra bizalmat szavazott neki.

Napjainkban körülbelül 70 országban állítják át az órát évente. Az EU-ban többször is felvetették már az eltörlését, de megegyezés híján mindig elnapolták. Az uniós tagállamoknak végül 2021-ig kellett volna konszenzusra jutniuk ezügyben, de a pandémia keresztülhúzta a számításokat. 

Az új határidő így nagy valószínűséggel 2025 lesz.

Sárai Erika

nyitókép: Unsplash - Morgan Housel