ZSÍR

Mit figyelhetünk meg Szent György havában? 2025. ápr. 14.

Az év negyedik hónapját a régi székely-magyar naptárban Szelek havának is nevezik. Elődeink a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést is használták áprilisra. Ez a hónap a megújulás és a vándormadarak visszatértének az ideje.

Népi megfigyelések szerint az áprilisi eső elkergeti a fagyot. A nedves, lucskos áprilist virágos május és száraz június követi. A hideg április viszont rossz esztendőt jövendöl. Az időjósok szerint, ha ebben a hónapban sokat dörög az ég, akkor egész esztendőben jó idő várható. Ha viszont húsvét napján alig esik az eső, akkor kevés gabona terem. Az áprilisi hó, vagy a hideg idő rosszat jelentett, azonban nedves, esős időjárástól bőséges aratást reméltek.

Gyula és Tibor napját elsősorban idő- és termésjósló napként tartotta számon a néphagyomány. Április 12-ét, Gyula napját másképpen száznapnak is hívták, hiszen ez az év századik napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák. 

Április 14-én Tibor napján, a hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk, és ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.

Április 24-ét, vagyis Szent György napját, Európa nagy részén az igazi tavasz kezdetének tekintették. E napon hajtották ki először az állatokat a legelőre. A marhákat láncon, ekevason, tojáson, és a gazdasszony kötényén vezették át, hogy azok jól fejlődjenek, egészségesek legyenek. 

Azt is megfigyelték, hogyha ekkor „énekelnek” a békák, korán jön a nyár. 

E nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A lányok ezzel a „szentgyörgyharmattal" mosták meg az arcukat, hogy szépek legyenek. A kenyértésztába is cseppentettek belőle, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát is készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadtak a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

Szent György napján jó vetni babot, amely nemcsak fontos eleség, hanem jóslásra is alkalmas. Egyes vidékeken rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat.

Április 25-e, Márk és Pál napja a kukoricavetés és a búzaszentelés napja. Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik a következő mondás:

„Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.”