ZSÍR

Mit kéne igazán ünnepelnünk karácsonykor? 2023. dec. 16.

Az alá-fölérendeltség megszűnése, ha csak ideig-óráig is, vagyis az eltűnő társadalmi különbségek, a közös terített asztal, a jókedv és öröm mind fontos jellemzői a karácsonynak.

A karácsonyi ünnep elődjének is lehet tekinteni a rómaiak téli napfordulós ünnepét, a szaturnália ünnepségeket. December 17-25 között tartották. Ekkor táncos, mulatós vigadalmakat tartottak birodalom-szerte, tekintettel arra, hogy a fény sötétség feletti diadalát is magában hordta ez az ünnep, a nappalok hosszabbodásával. A társadalmi rangokat, osztálykülönbségeket felfüggesztették erre az időre. Mivel nem volt hivatalos ügyintézés és munka, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgát játszottak. A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák az uraik asztalához ültek, és a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak.

Isten országa és az édenkert, valamint a paradicsom egymást kiegészítő fogalmai a keresztény reménységnek. A középkorban szokás volt misztériumjáték keretében eljátszani Ádám s Éva bibliai történetét december 24-én. Sebastian Brant humanista egyik 1494-es versében már említi a karácsonyi fenyőágak használatát, és 1600-ra – Balthasar Beck krónikájából tudjuk – már megszilárdult szokás német földön, hogy karácsonyfát állítsanak, és azt almákkal és ostyákkal díszítsék. Az almák a jó és rossz tudásának fájára utaltak, az ostyák pedig az élet fájára, és így idézték meg az első emberpár édenkerti boldog állapotát.

Karácsony: hallottuk eleget az elmúlt évtizedekben, hogy ez a szeretet ünnepe, amikor nem lehetett nyíltan Istenről beszélni. Hallhattunk olyat is, hogy ez a fény győzelmének ünnepe a sötétség felett, majd újságírókat, rádiós műsorszerkesztőket megnyilatkozni arról, hogy ez a család ünnepe… Akkor mi is a karácsony valójában?… de aki karácsonykor járt már a mediterrán országok valamelyikében, az meglepődve tapasztalta, hogy számukra karácsony éppen nem a családi körbe való visszahúzódásról szól.

Akkor mi a karácsony? 

Keresztények válasza erre az szokott lenni, hogy Jézus születését ünnepeljük meg karácsonykor: csakhogy tudjuk, hogy mikor született Jézus? Jézus születésének ünnepe és annak december 25-re tétele nem valami addig rejtett, de később napvilágra került információ nyomán történt, hanem egyházpolitikai meggondolásokból.

A kereszténység első századaiban nem volt karácsonyi egyházi ünneplés, különösen nem december 25-én. Volt és mindmáig van egy Epifánia-ünnep,a melyet a keleti egyházban ünnepeltek a kereszténység államvallássá tétele előtt és után, de ez nem volt pontosan azonos, sőt nem is vált soha azonossá a karácsonyi ünneppel.

A karácsony ünnepének december 25-re tétele és annak egyházi elrendelése eredetileg egy rendkívül összetett egyházpolitikai döntés eredménye volt.

Tény az is, hogy a karácsonyért lelkesedők motiváltságát az ünnepnek egy olyan mély, a kereszténységet – de még a legyőzhetetlen nap, illetve a szaturnália ünnepét is megelőző – ősi rétege adja, mely ideológiai sík mellett, vagy inkább alatt, megigéli a vele kapcsolatba kerülőket. Ezek a meghittség, mely szelíd fényeket, lágy megvilágítást kíván, a bőven terített asztal, tele ínycsiklandozó falatokkal, és a közösség élménye, melyben az alá-fölérendeltségi viszonyok elhomályosulnak, háttérbe húzódnak, hogy helyt adjanak a mellérendelő–egyenrangú kapcsolatfelvétel lehetőségének, melyet egyszerűen barátkozásnak szoktunk nevezni.

Ha Isten Fiaként akarnánk az emberek közé jönni, nem egy ilyen ünnepi pillanatot választanánk?