A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
2018 Vat Husvet 1536x1152

Nagyheti és húsvéti szertartások Rómában 2022. ápr. 15.

Nagyhét és Húsvét idején az egész világ figyelmét vonzza Róma, illetve a különleges pápai szertartások. Az Örök Város templomaiban Jézus Krisztus szenvedésére utaló számos ereklye is várja a zarándokokat.

Jézus passiójának ereklyéi az Örök Városban

A IV. század óta törekedtek arra, hogy a pápák székhelye, Róma valamiképpen megidézze Jeruzsálemet, aminek éppen a Nagyhéten és Húsvétkor van a legnagyobb aktualitása. Már Nagy Konstantin, illetve édesanyja, Szent Ilona császárné kezdeményezésére számos ereklye érkezett a városba, amit később, a bizánci ikonrombolás idején, majd a IV. keresztes hadjáratot követően még több követett. Ezek némelyike közvetlenül is kapcsolódik Jézus Krisztus szenvedéstörténetéhez.

A legjelesebb Jézussal kapcsolatos ereklyéket az Ilona császárné egykori római palotájából kialakított Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában őrzik. A Szent Kereszt-ereklye mellett itt látható külön kápolnában a Jézus fölé függesztett „INRI” felirat (a Názáreti Jézus, a zsidók királya), de a keresztre feszítéskor használt egyik szög, a töviskoszorú egy darabja és a Jézus mellett megfeszített jobb lator keresztjének fája is.

Acheropita scaled

Acheropita – a Sancta Sanctorum kápolnában őrzött ősi ikon fontos szerepet játszott a húsvéti feltámadási liturgiában, illetve modern másolata ma is. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

A pápák székesegyházának mindmáig a Lateráni-bazilika számít. A mellette épült középkori palotakomplexum egyetlen fennmaradt része az egykori pápai magánkápolna, a Sancta Sanctorum, ahol a legszentebb ereklyéket őrizték, köztük az ún. Acheropita ikont (nem emberkéz festette Krisztus-kép).

Szent Lepcso 1152x1536

A Lateráni-bazilika melletti Scala Sancta lépcsőfokain a hagyomány szerint Jézus is járt. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

A kápolnához vezető lépcsőt nevezik Szent Lépcsőnek (Scala Santa), mert a hagyomány szerint a jeruzsálemi helytartói palotából hozatta el Konstantin császár azokat a lépcsőfokokat, amelyeken Jézus is járt halálra ítélésekor. Nem messze onnan, a Santa Prassede-bazilikában található az az oszlopcsonk, amihez a hagyomány szerint Jézust kikötözték, amikor keresztre feszítése előtt megostorozták.

Ostorozas oszlopa 1536x1536

A római Santa Prassede-bazilikában őrzik azt a márvány oszlopot, amihez Jézust kötözték, amikor megostorozták. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

A Szent Péter-bazilika kupoláját tartó pillérek egy-egy jeles ereklyét őrző kápolnát rejtenek. Az egyikben ugyancsak Jézus keresztjének egy darabját, a második pillérben pedig Veronika kendőjét, pontosabban annak másolatát őrzik. Ami pedig egyes vélemények szerint nem más, mint Krisztus szemfedője, amin – a Torinói Lepelhez hasonlóan – a feltámadáskor rögzült Krisztus arcmása, ráadásul nyitott szemmel.

Veronika szobra rotated

A Szent Péter-bazilikában a Veronika szobra fölötti kápolnában őrzik Jézus vélelmezett szemfedőjének mását. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

A Volto Santo-nak nevezett eredeti kendőt eredetileg a lateráni pápai palotában tisztelték, később átkerült a vatikáni bazilikába, a XVI. század óta pedig az Abruzzo tartománybeli Manoppello kolostorában található. A Szent Péterben őrzött másolatot viszont Nagyböjt ötödik vasárnapjának délutánján megmutatják a híveknek. A harmadik ereklye az ún. Szent Lándzsa, amivel Longinus római ezredes döfte át Jézus szívét a kereszten. A lándzsahegyet – mint számos más becses ereklyét – Konstantinápolyban őrizték, majd 1492-ben II. Bajezid szultán ajándékozta VIII. Ince pápának, egy politikai szívességért cserébe. (A negyedik pillérben pedig Szent András apostol koponyaereklyéjét őrizték, mígnem VI. Pál idején vissza nem juttatták Görögországba.)

Nagyböjt idején egész Rómát átszövő hagyomány az ún. stációs szertartás: minden nap más-más stációs templomban gyűlik össze a város hívő népe (eleinte személyesen a pápa vezetésével) a nagyböjti szentmisére.

Nagycsütörtöki rítusok

Nagycsütörtökön a pápa is hagyományosan két szentmisét celebrál, mint minden megyéspüspök. A délelőtti ún. krizmaszentelési misére, amikor a különböző szentségek kiszolgáltatásakor használt olajokat áldják meg, a Szent Péter-bazilikában kerül sor.

A Jézus utolsó vacsorájára emlékező misét pedig hagyományosan a Lateráni-bazilikában celebrálta a pápa. Nem véletlenül: ugyanis a bazilika baloldali kereszthajójában az oltár fölött őrzik azt az asztallapot, melyről a hagyomány úgy tartja, hogy az utolsó vacsora asztala volt.

Lateran utolsovacsora 1536x1536

Az utolsó vacsora asztalát a Lateráni-bazilika mellékoltára fölött őrzik. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

Ferenc pápa ezzel szemben rendszerint valamelyik Róma-környéki börtönben misézik, ahol a kiválasztott fogvatartottak lábát mossa meg az ilyenkor szokásos szertartás során. Ezzel persze a hangsúly óhatatlanul az utolsó vacsoráról és az Oltáriszentségről a lábmosásra került át.

Az Örök Város különböző templomaiban is felállítják ilyenkor az Oltáriszentség ideiglenes őrzőhelyéül szolgáló oltárokat, melyek közül a legcsodálatosabb a Kerti Szűz Mária (Santa Maria dell’Orto) templomé, ahol Itália tán utolsó úgynevezett negyvenórás szerkezetét (macchina delle quarant’ore) állítják fel.

40oras szerkezet 1536x1152

Kétszáz gyertya világítja meg a díszes negyvenórás szerkezetet a nagycsütörtök esti szentségimádáskor a római S. Maria dell’Orto-templomban. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

Az 1848-ban faragott barokkos díszítésű, aranyozott gyertyatartón több mint kétszáz viaszgyertya gyúl ki, bevilágítva a sötétben hagyott templomot, hogy a figyelmet a csúcsán elhelyezett Oltáriszentségre irányítsa. Az éjszakába nyúló virrasztást követően Nagypéntek reggeltől délután három óráig ismét meggyújtják a gyertyákat. Nem más ez, mint a 16. században kialakult 40 órás szentségimádás, ami arra az időre emlékeztet, amit a hagyomány szerint Jézus a sírban töltött.

Keresztút a Colosseumban

A szokásos nagypénteki pápai szertartásokra a Szent Péter-bazilikában kerül sor, ám ilyenkor nem a Szentatya, hanem a Római Kúria lelkigyakorlataiért felelős kapucinus szerzetes, a pápai ház szónoka szokott szentbeszédet tartani.

A 17. század közepére kialakult keresztúti ájtatosság népszerűsítésében nagy szerepe volt Porto Mauriziói Szent Lénárd minorita szerzetesnek. Az ő nevéhez fűződik 1750-ben a római Colosseumban végzett keresztúti ájtatosságok kezdete. A neves ókori építményt addig évszázadokon át csak kőbányának használta a lakosság, de Szent Lénárd emlékezetes keresztútjának köszönhetően megmenekült a végső pusztulástól, és a zarándoklatok egyik állomásává lett.

A colosseumi keresztúti hagyományt VI. Pál elevenítette fel 1964-ben, és azóta is minden év nagypéntek estéjén részt vesz rajta a pápa. Egyes állomásaihoz 1985 óta minden évben más-más kiemelkedő személyiség, avagy közösség ír elmélkedéseket. A keresztet pedig gondosan kiválasztott személyek viszik minden egyes stációnál. Az idén többek között egy ukrán és egy orosz asszony közösen tartja majd a keresztet a XIII. állomásnál. A gesztus üzenete nyilvánvalóan a megbocsátás és az ellenség szeretete volna, ám egy háborútól szenvedő országból nézve nem biztos, hogy jól veszi ki magát – ukrán egyházi és állami részről tiltakoztak is ellene.

Húsvét vigíliája és vasárnapja

A Szent Péter-bazilikában celebrált húsvéti vigíliaszertartásnak szokott lenni egy kedves magyar vonatkozása: immár évtizedek óta azt az aranyozott ezüst evangéliumoskönyv-borítót használják ilyenkor, amit 1991-ben készített Ozsvári Csaba magyar ötvös II. János Pál pápa első magyarországi látogatására.

Ozsvari evangeliarium 1109x1536

A húsvéti vigília során az Ozsvári Csaba-féle evangéliumoskönyv-borítót használják a Vatikánban. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

Másnap pedig a Szent Péter téren mutatja be az ünnepi szentmisét. Az idén úgy tűnik, megszakad a holland virágok 35 éves kedves hagyománya. A teret ugyanis 30 tonnányi, több mint 50 ezer szál virággal, sőt bokrokkal, fákkal díszítette fel Húsvétra egy többtucat fős holland szakembergárda. A hírek szerint a világjárvány után már nem találtak szponzort erre a feladatra.

2018 Vat Husvet 1536x1152

A Szent Péter tér húsvétkor, 2018-ben. (Forrás: Érszegi Márk Aurél)

A szentmise előtt kerül sor a húsvéti pápai liturgia jellegzetes elemére, a Resurrexit-rítusra (feltámadási szertartás). A szertartás arra a középkori szokásra megy vissza, amikor a pápa a lateráni palota kápolnájában őrzött Acheropita ikon előtt rótta le hódolatát. Péter utódaként így idézte fel azt a jelenetet, amikor Húsvét reggelén a Feltámadott megjelent Péter apostolnak. Az Acheropita ikonnal kapcsolatban valószínűsítik, hogy tulajdonképpen a már említett Veronika-kendőről volt szó.

A Resurrexit szertartására régen a Lateráni-bazilikában került sor, ahonnan a pápa körmenetben vonult át a Santa Maria Maggiore-bazilikába az ünnepi misére. 2000-ben történt felelevenítése óta a Szent Péter téren tartják, a mise kezdetén. A Szentatya kinyitja az aranyozott Krisztus-ikont (az Acheropita modern másolatát) takaró két szárnyat, a diakónus éneke pedig hírül adja az Úr feltámadását: „Surrexit Dominus de sepulcro, qui pro nobis pependit in Ligno” (Feltámadott sírjából az Úr, aki értünk függött a keresztfán). Mire a pápa hasonlóképpen válaszol: „Surrexit Dominus vere et apparuit Simoni” (Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak).

Husveti gyertya VAT 1152x1536

A szentmise előtt kerül sor a húsvéti pápai liturgia jellegzetes elemére, a Resurrexit-rítusra (feltámadási szertartás). A szertartás arra a középkori szokásra megy vissza, amikor a pápa a lateráni palota kápolnájában őrzött Acheropita ikon előtt rótta le hódolatát. Péter utódaként így idézte fel azt a jelenetet, amikor Húsvét reggelén a Feltámadott megjelent Péter apostolnak. Az Acheropita ikonnal kapcsolatban valószínűsítik, hogy tulajdonképpen a már említett Veronika-kendőről volt szó. A Resurrexit szertartására régen a Lateráni-bazilikában került sor, ahonnan a pápa körmenetben vonult át a Santa Maria Maggiore-bazilikába az ünnepi misére. 2000-ben történt felelevenítése óta a Szent Péter téren tartják, a mise kezdetén. A Szentatya kinyitja az aranyozott Krisztus-ikont (az Acheropita modern másolatát) takaró két szárnyat, a diakónus éneke pedig hírül adja az Úr feltámadását: „Surrexit Dominus de sepulcro, qui pro nobis pependit in Ligno” (Feltámadott sírjából az Úr, aki értünk függött a keresztfán). Mire a pápa hasonlóképpen válaszol: „Surrexit Dominus vere et apparuit Simoni” (Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak).

A húsvétvasárnapi mise végén a pápa a pápa a bazilika erkélyéről olvassa fel Urbi et Orbi üzenetet, majd onnan adja áldását Rómára és a világra. Az ünnepi szertartáson a vatikáni és az olasz fegyveres erők díszegységei is részt vesznek.

nyitókép: Érszegi Márk Aurél
vasarnap.hu/Érszegi Márk Aurél