ZSÍR

Népszokások az ősz első hónapjából 2023. szept. 2.

Azt tudjuk, mivel múlatjuk manapság az időnket a szeptember beköszöntével, de elődeink szokásai nem ennyire közismertek. Lássuk, hogyan nézett ki a kilencedik hónap jó pár évtizeddel ezelőtt!

Egy kis előzmény

A gyümölcsökben gazdag természete miatt Földanya havának is nevezett hónap a régi római naptárban a hetedik számú volt, innen ered a neve is: a „septem” latinul hetet jelent. Egyes helyeken őszelőnek és Szent Mihály havának is nevezik, és rengeteg időjárásjósló tevékenység hónapja.

Szeptember 1. – Egyed napja

A néphiedelem úgy tartja, hogy ha szeptember 1-jén esik, akkor esős őszre lehet számítani, ellenkező esetben pedig nem sok csapadék teszi tiszteletét a hónapban. A búza vetését is erre a napra időzítették, ráadásul a malac hízlalását is 1-jén kezdték meg, mert így pont tökéletes nagyságúra dagadt a karácsonyi disznóöléshez.

Szeptember 8. – Kisasszony napja

A vetés kezdetének napja, egyes régiókban a gazda szentelte meg a vetőmagot, ezzel biztosítva a bő termést. A legtöbb helyen a vetés csendesen történt, káromkodni pedig egyáltalán nem szabadott, mert ez rontott volna a termés minőségén. A munka befejeztével a gazda magasra dobta a zsákot, hogy legalább akkorára nőjön a gabona is. Többfelé is úgy tartották, hogy ezen a napon búcsúznak a fecskék, útnak azonban csak később indulnak.

Szeptember 12. – Mária napja

Rengeteg helyen tartottak búcsút Mária napján, a név gyakorisága miatt pedig a mulatságok sem voltak ritkák, ahol bőséges ételválaszték került az asztalokra.

Szeptember 21. – Máté napja

Egyes vidékeken tilos volt a szántás ezen a napon, mivel úgy tartották, hogy az elgazosítaná a búzát. Ha Máté napján nem esett, jó bortermésben reménykedtek.

Szeptember 29. – Mihály napja

A fecskék 29-én is szerepet kapnak. A hiedelem szerint ha még eddig a napig sem költöztek el, hosszú őszre lehet számítani, ha pedig zörög az ég, kemény lesz a tél.

Szent Mihály arkangyal ünnepe a Katalin napjáig (november 25.) tartó kisfarsang kezdete, sok helyen pedig a gazdasági év fordulója. A pásztorokat és a juhászokat is Mihály napján fogadták fel, így rengeteg helyen tartottak bálokat és mulatságokat. A nőknek munkatilalmi nap is volt. Úgy tartották ugyanis, hogy aki Szent Mihály napján mosásba kezd, annak kiesebesedik a keze. Elődeink ráadásul a divatot sem bízták a véletlenre. Azt beszélték, hogy aki Mihály napja után is úgy öltözködik, ahogyan nyáron, annak sok esze nem lehet („Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”).

Sárai Erika
Nyitókép: Pixabay - Pexels