ZSÍR
Nincs lehetetlen...
2024. febr. 9.
Ezúttal egy olyan remek premierfilmet hoztam, aminek témája örökérvényű dráma: a földművelés, az emberi harcok, a mélységek és a magasságok, dacolás az elemekkel és minden negatív tényezővel. Beültünk A fattyúra.
Nikolaj Arcel (A setét torony, Egy veszedelmes viszony) történelmi drámája húsba mar. Mads Mikkelsen főszereplésével már tavaly is három díjat bezsebelt az alkotás. A legjobb színésznek járó elismerés: Európai Filmdíj. A dán spíler nem érdemtelenül kapta. Egyre jobbak a filmesek arrafelé: A fattyú Ida Jessen megtörtént eseményeken alapuló regényének filmadaptációja. Nézzük csak!
Főhősünk, Ludvid Kahlen, aki egy cseléd és egy földesúr törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot. Majd sorsát végképp megpecsételve elküldték a seregbe, hogy kiessen az árgus szempárok kereszttüzéből. A semmiből küzdötte fel magát a ranglétrán, egészen a kapitányi rangig jutott. 25 év után hazatér: nem kisebb dologra szánja el magát, a kietlen dán pusztaság, a jütlandi régió közepén megpróbál földet művelni, kolóniát létrehozni. Filmünk a 18. század közepén játszódik. Amikor a Jütland-félsziget Dánia legkopárabb vidékei közé tartozik, ahol már-már kamikaze-küldetés a födművelés.
A háborús veterán a lehetetlenre vállalkozik: alkut köt a királyi kincstárral. A szerény nyugdíjából finanszírozva az akciót, munkához is lát.
Az alku tárgya nem volt más, minthogy sikere esetén nemesi rangot kap. Össze is barátkozik a helyi pappal, munkásokat toboroznak.
Persze jönnek az ellenfelelek, akik nem nézik jó szemmel a veterán törekvéseit. A helyi földesúrral, kiskirállyal – Frederic de Schinkellel (Simon Bennebjerg) való ellentétek végigkísérik a filmünket. A tét már szélesebb palettán mozog, mivel bekúszik a szerelmi szál. Kettős is fut, ami még jobban odatesz az amúgy is embertelenül jó mozinak.
A fattyú minden részletében egy igazi történelmi dráma, a kettősségek, az ellentétek játéka: a törvényes – a fattyú, a jó – a rossz, a köznép – az arisztokrata, az igaz szerelem – az érdek és folytathatnánk.
Mads Mikkelsen zseniálisan hozza a meggyötört háborús veteránt, aki a semmi közepén, a kopár pusztán álmodik egy nagyot.
A megműveletlen és terméketlen talajba burgonyát rak. Olyan növényt, amely a fagyos időn kívül dacol minden viszontagsággal. Akárcsak morózus kapitányunk, akit senki és semmi nem tudja térdre kényszeríteni. Kiérezhető a származás miatti komplexus, a nemesi rang felé vágyódás, de egyre inkább halványulnak ezek, amikor rátalál a szerelem: enyhén, de megváltoznak a prioritások.
Odacsap a kettős romantikus vonal, ami szintén vívódáshoz vezet, bár Mads ezt is jól kezeli. A házvezetőnő és a földesúr arája is rágerjed, lesz bonyodalom bőven!
Üde színfolt az amúgy komoly történelmi dráma cselekményvezetésében egy kis cigánylány (Melina Hagberg alakításában) feltűnése és befogadása, aki olykor-olykor mosolyt tud csalni főhősünk és a nézők arcára. Hányattatott sors, ragaszkodás, érzelmek zápora. Sosem tudhatod, honnan jön a pozitív visszacsatolás. A gyerekszínész remekül hozza a figurát.
Nem csalódtam az új Arcel-filmben. Remek fényképezés, jól odarakott díszletek, kosztümök és látványvilág. A színészi gárda is remek.
A fattyú egy olyan igaz történeten alapuló mozi, ami megmozgat: a kezdeti magány és szomorúság mellé odakúszik az érzelem. A kietlen dán pusztaság, a táj hatványozottan azt az érzést kelti, mennyire is egyedül van az ember a vágyaival, az álmaival, a terveivel. De sosem adhatja fel!
Holecz Attila,
Nyitókép: theplaylist.net
Piros 7es



