LIBERNYÁKULUM

Štandard: Amikor a Facebook törölte Juraj C. nyomait, az nyilvánvalóan egy helyi aktivista kezdeményezésére történt 2024. máj. 24.

Ami a Facebook eljárásában - bármennyire is szokványos - feltűnő, az a gyorsaság. Amint kiderült a miniszterelnökre lövöldöző támadó személyazonossága, a közösségi médián található nyomai már nem voltak elérhetők.

Az utóhatás is szembetűnő. Az eredetileg nyilvánosan elérhető adatok a támadó profiljáról és hátteréről most sem a nyilvánosság, sem a nyomozócsoport számára nem ismertek. A Juraj C. hátteréről, politikai profiljáról, kommunikációjáról és kapcsolatairól szóló információcsomagot a Facebook tartja nyilván.

Az adatokat kivonta a forgalomból, mielőtt a merényletet kivizsgáló nyomozók vagy a média hozzáférhetett volna hozzájuk.

Ha a Facebooknak saját szerkesztősége lenne Szlovákiában, saját szerkesztői csapattal, nem lett volna olyan meglepő a villámcsapás. Az első információk Juraj C.-ről a Facebookon kezdtek megjelenni. Egy figyelmes szerkesztő, még figyelmesebb algoritmusokkal felvértezve kiszúrhatta volna, biztonsági incidensként értékelte volna és cselekedett volna.

A probléma azonban az, hogy a Facebook nem így működik. Legalábbis Szlovákiában nem. A szlovák online környezet felügyeletének feladatát nem a szlovák Facebook szerkesztősége látja el (amely de facto nem is létezik). Azt az aktivista környezetből érkező vállalkozók vagy munkatársak egy csoportja végzi. Ez a csoport meglehetősen széleskörű és a szó valódi értelmében hibrid.

A progresszív médiából, a harmadik szektorból, biztonsági elemzőkből vagy antihibrid csapatokból álló emberek alkotják.

(...)

Mivel a szlovák hatóságoknak a merénylet napján nem volt információjuk arról, hogy ki, mikor és miért törölte a Juraj C.-re vonatkozó online adatokat, szinte biztos, hogy a Facebook a szlovák aktivista miliő kezdeményezésére vagy javaslatára cselekedett. Annak a környezetnek, amelyik közel áll a progresszívekhez vagy a demokratákhoz. És az ő "atlantista" és kormányellenes programjukhoz.

Az online tartalmak blokkolására vonatkozó javaslatok okai nem feltétlenül csak biztonsági okok voltak. Ezek politikai és médiával kapcsolatosak is lehettek.

Nyilvánvaló, hogy a támadó az ellenzéki pártok és az aktivista média hatására radikalizálódott.

A közösségi médiában található nyomok ezt - akár értékes részletekkel is - megerősíthették. De nem erősítették meg. Eltűntek, mielőtt a nyomozás megkezdődött volna.

A Facebook tartja a kulcsot Juraj C. nyomához. Pontosabban az amerikai Meta cég, amely a közösségi hálózat tulajdonosa és kezelője. A szlovák belügyminisztérium, a nyomozócsoport és az ügyészség szinte semmit sem tud ezekről a nyomokról - amelyek kulcsfontosságúak a támadás indítékának és hátterének felderítéséhez.

Szerencsére a jó hír az, hogy a közösségi hálózati adatokat nem lehet véglegesen törölni. Még azok sem, amelyeket (úgymond) saját maga töröl, vagy amelyeket az oldal adminisztrátora letiltott. Évekre archiválódnak. Biztonsági vagy politikai okokból.

(...)

A másik jó hír, hogy a Facebook, azaz a Meta köteles a szükséges információkat a hatóságok rendelkezésére bocsátani, ha bűncselekményeket vizsgálnak. Ilyenek a törvények és a Facebook belső szabályai. A rendőrségi gyakorlatban korábban nem okozott gondot az olyan adatok nyilvánosságra hozatala, amelyeket bárki "törölt".

E két jó hír után azonban van egy problémás is. Az, hogy mi kerül nyilvánosságra a nyomozók számára, nem a szlovák hatóságok kezében van. Az információk mértékéről a Facebook vagy az amerikai hatóságok döntenek, akik a szlovák fél partnerei lesznek. A szlovák nyomozócsoport nem fog mindent megkapni. És nem is közvetlenül fogja megkapni.

Mivel a Meta egy külföldi joghatóság alá tartozó külföldi vállalat, a főügyészségnek kell gondoskodnia az információkérésről. Az intézmény, amely az adatokat szolgáltatni fogja, nem biztos, hogy a Meta lesz, hanem az amerikai FBI, amely már megígérte az együttműködést.

Ezzel nagyon kényes terepre érkeztünk.

Ha ez egy közönséges bűncselekmény lenne, az együttműködés automatikus lenne, és nem lenne kétséges, hogy bármi hiányozhat az adatcsomagból.

Az "adattulajdonosok" óvatosabb megközelítésére számíthatunk azonban, amikor a szlovák miniszterelnök elleni merényletről van szó, amely mögött egy atlantista csoportokhoz és pártokhoz kötődő radikális állt. Különösen akkor, ha az adatok - Juraj C. politikai profiljára és politikai hátterére vonatkozó adatok - robbanásszerű következményekkel járhatnak a közvéleményre és a "jobboldali pártok" jövőjére nézve.

Juraj C. kommunikációs előzményeinek elemzésével és feldolgozásával valószínűleg először az amerikai fél fog foglalkozni. És csak az adatok kiértékelése után fogja megfelelő mértékben tájékoztatni a szlovák partnereket.

Az, hogy a szolgáltatott információkból nem fog-e valami fontos kimaradni, a nyitott kategóriába tartozik. A gyanút sem cáfolni, sem megerősíteni nem lehet.

(...)

Az információs front most már szilárdan része mind a politikai, mind a biztonsági frontnak. Ezt nem sokkal a támadás után láthattuk.

A média nagy része szándékosan elhallgatta a támadó tényleges politikai álláspontjáról szóló információkat. Vagyis arról, hogy közel álltak a Demokratákhoz, az atlantistákhoz, Čaputová elnök asszonyhoz és a progresszív médiához. Politikailag Juraj C. kormányellenes nézeteket vallott, geopolitikailag oroszellenes volt. A média nagy része azonban a Slovenský brancival (szlovák neonáci félkatonai szervezet - szerk. megj.) és Matica Slovenskával való régebbi kapcsolatait, illetve nagyon régi oroszellenes érzelmeit hangsúlyozta.

Ugyanezt a megközelítést mutatta be a külföldi progresszív média is. Az elkövetőről alkotott képük durván manipulatív, felszínes és régi információkon alapul. Ami hiányzik, az a tényleges politikai nézeteinek leírása, amelyek a mainstream médián alapultak.

Talán mondanom sem kell, hogy e torz kép kialakítása lehetetlen lett volna, ha valaki nem gondoskodik arról, hogy gyorsan eltüntesse Juraj C. nyomait a Facebookon.

(...)

-