CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Végre egy vidám cikk. Vagy mégse? 2022. aug. 4.

Hé, karótnyelt Felvidék! Az hogy van, hogy amióta szabad viccelődni bármin, tehát 1989 óta, mi itt a Felvidéken egyáltalán nem viccelődünk egymással, nem nevetünk a másikon, maximum gúnyosan kinevetjük, vagy epébe mártott szavakkal gyűlölködünk.

Miért van az, hogy felveszünk egy hülye pózt, ahol kissé meghajolt háttal, kellően összeszorított seggel, és mérsékelt szenvedést kifejező arccal áll a politikus előttünk, akit mi kötelességtudóan tisztelünk vagy gyűlölünk, de mindezt tesszük komor komolysággal.

Miért nincs egy poénos politikusunk, aki néha elsüt egy viccet, aki élcelődik, vagy simán csak vidám. Bugárt azért választotta ki magának a szlovák hatalom üdvöskéjének, mert emberszagú volt a fletós mozgása, a vigyorai, a hülye beszólásai, és remekül működött a dolog. Nekik. Azért csak nekik, mert

Bélánk ettől többet nem is akart se magának, se nekünk.

Szóval nincs amolyan jópofa vidámság egymás között, és ez bizony kihat a közösségünkre is. Csak a morózus panaszkultúrát ápolgatjuk folyamatosan és ezt sugallja a politikánk is a nyilvánosság felé ahelyett, hogy egészséges, önbizalommal teli, humoros imázs irányába terelné a politikánk a marketingstratégiát. 

Nézzük meg, hogy olyan szélhámosok, mint Kollár vagy Sulík, hányszor poénkodnak a médiában és még azon is tudnak nevetni, ha őket froclizza a sajtó. 

Nálunk meg, ha születik pár poénos sor (A Pária rádió műsora 2022/4 meg Indul a Nagy Felvidéki Nyári Főzőfesztivál! 2022/6), akkor jönnek a sértődős üzenetek, hogy ezt most miért kellett.

Nem a gúnyról beszélek, mert az van tonnaszám a közéletünkben, hanem az egészséges humorról, amely felszabadít energiákat, gyógyít és erőt ad. Ezen talán el lehetne gondolkodni, bár az igazi humor nem jöhet egy holnapi elhatározásból, annak szívből, belülről kell jönnie, mert minden más esetben már a kiötlése pillanatában megsavanyodik és ellenkező hatást ér el. Persze, tudom én, nincs minek örülnünk mostanában (se), na de azt mondják, a humor átlendít a legnehezebb élethelyzeteken is, persze közben dolgozni, boldogulni se árt.

Basszus, ha már nevetni sem tudunk magunkon meg egymáson, akkor megette a fene az egészet!

Papp Sándor

Nyitókép: 24.hu