CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Vucić kérte, Dodik visszavonulót fújt
2022. jan. 18.
A boszniai szerb parlament tavaly decemberben szavazta meg a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában. A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője és a bosnyák hármaselnökség egyik tagja, jelenlegi elnöklője gyakran hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina életképtelen mesterséges tákolmány, a nyugati államok elhibázott kísérlete. Sokan az ország felbomlásától tartanak, félő, hogy a balkáni lőporos hordó felrobbanását is egy ott keletkezett szikra okozhatja.
Dodik azt követően jelentette be a boszniai szerb politikusok visszatérését a szövetségi intézményekbe, miután találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. A szerb elnökkel folytatott megbeszélés előtt néhány nappal az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki Milorad Dodikra korrupció vádja, valamint amiatt, hogy Washington szerint veszélyezteti Bosznia stabilitását és területi egységét.
A boszniai szerb politikus ugyanakkor kiemelte:
a főként szerbek lakta országrész megerősítése és jogköreinek bővítése nem veszélyezteti az ország egységét, így ezt a folyamatot nem áll szándékában leállítani.
Tehát a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele ettől függetlenül folytatódik, legrosszabb esetben valamelyest lelassul.
A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását.
mti/P7/kcs
Nyitókép: tacno.net