ZSÍR

105 éve elsöprő többséggel választották Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává 2025. márc. 1.

Az első világháborúból a Monarchia részeként vesztesként kikerült és a "forradalmak", különösen a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista diktatúra miatt megtépázott ország konszolidációjában Horthy kormányzóvá választása számít az első és nagyon jelentős lépésnek. Annak ellenére, hogy a Nemzetgyűlés csak ideiglenes közjogi megoldásnak szánta államfővé választását, Horthy Miklós kormányzó neve és 24 évig tartó regnálása egybeforrt a 20. századi magyar történelem meghatározó korszakával.

Egy törvénycikk értelmében a kormányzó sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. 1920.03.10-én Simonyi-Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnökké Horthy Miklós.

Horthy Miklós végül némileg korlátozott királyi jogkörrel lépett hivatalába. Protestánsként nem élhetett a katolikus egyházat érintő főkegyúri joggal, ennek ellenére minden évben ő vezette az augusztus huszadikai Szent Jobb körmenetet. Nem adományozhatott nemességet, helyette hozták létre a külföldi lovagrendeknek megfelelő Vitézi Rendet. Nem élhetett a törvények szentesítésének jogával, és hadat sem üzenhetett a törvényhozás hozzájárulása nélkül.

Egész hivatali ideje alatt inkább polgári, mint államfői életvitelt folytatott. Pusztán a hivatalos ceremóniák alkalmával élt az államfői hagyományok szerinti reprezentációval.