A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

1 01pozsonyi harcosok

1115 éve zajlott a pozsonyi csata 2022. júl. 5.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

A honfoglaló magyarokat finoman szólva sem fogadta kitörő örömmel a kora középkori Európa. A hun és avar államok rossz emléke (értsd: nyugati hatalmaktól való függetlensége) rányomta a bélyegét a keletről jövő lovasnép megítélésére.

A 895-ben történő honfoglalást követő első évek a belső rend megszilárdításával zajlottak a Magyar Fejedelemségben. A Dunántúlt 900-ban sikerült elfoglalniuk eleinknek, akik így kiterjesztették hatalmukat gyakorlatilag a teljes Kárpát-medencére, és lassan megközelítette az Óperencia, vagyis az Enns folyó vidékét, ami már sértette a Keleti Frank Királyság, de főleg a bajorok érdekeit.

Ezért 907-ben megindultak a bajor őrgrófság hadait, hogy megsemmisítsék, de legalább visszaszorítsák a korábbi Pannóniai őrgráfságból (kb. a Rábaig érő terület) a magyarokat.

A 20-30 000 fős bajor sereg nagy része megsemmisült a négynapos csatában, odaveszett szinte a teljes bajor nemesség, köztük Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is. A 20 000 fősre becsült magyar sereg veszteségei nem ismertek.

A csatáról – érthető okokból – nem szívesen számolt be a korabeli történetírás, hiszen a magyarok ez Enns folyóig kitolták a győzelem következtében a határokat, és tulajdonképpen szentesítették a honfoglalás tényét Európa számára.

A csata érdekes előzményének tekinthető, hogy 904-ben Gyermek Lajos keleti frank király meghívására az egyik magyar fejedelem, 

Kurszán a Fischa folyó mellett tárgyalásokba bocsátkozott a németekkel, ám őt és teljes kíséretét megtámadták és meggyilkolták „vendéglátóik”.

További érdekesség, hogy Szőke Béla Miklós felvetette azt az elképzelést, hogy a csata színhelye nem Pozsony, hanem Zalavár (Mosaburg) volt. Felvetését arra alapozta, hogy  Mosaburg várának Brezlav volt a tulajdonosa, és a kevés forrásanyagban említett „Brezalauspurc” (Breszláv vára) elnevezésben nem Pozsony (Braslavespurch vagy Brezalauspurc) értendő. Ezt az elméletet a történészek döntő többsége elutasítja.

A csata végeredményben a magyar államalakulat megszilárdulását hozta magával, II. Konrád német-római császár 1030-as támadásáig nyugat felől támadó alakulat nem lépett magyar területre.

A pozsonyi csatárl 2020-ban jelent meg egy kétes színvonalú animációs film, mely nem a történelmi tényekre, sokkal inkább a csata körül kialakult mítoszokra épít. Ám megjegyzendő, hogy a csatáról egyébként is egy 15. századi (!!) történetíró forrásaiból merít a történész szakma. 

Nyitókép: Lotz Károly

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!