ZSÍR

1115 éve zajlott a pozsonyi csata 2022. júl. 5.

A honfoglaló magyarokat finoman szólva sem fogadta kitörő örömmel a kora középkori Európa. A hun és avar államok rossz emléke (értsd: nyugati hatalmaktól való függetlensége) rányomta a bélyegét a keletről jövő lovasnép megítélésére.

A 895-ben történő honfoglalást követő első évek a belső rend megszilárdításával zajlottak a Magyar Fejedelemségben. A Dunántúlt 900-ban sikerült elfoglalniuk eleinknek, akik így kiterjesztették hatalmukat gyakorlatilag a teljes Kárpát-medencére, és lassan megközelítette az Óperencia, vagyis az Enns folyó vidékét, ami már sértette a Keleti Frank Királyság, de főleg a bajorok érdekeit.

Ezért 907-ben megindultak a bajor őrgrófság hadait, hogy megsemmisítsék, de legalább visszaszorítsák a korábbi Pannóniai őrgráfságból (kb. a Rábaig érő terület) a magyarokat.

A 20-30 000 fős bajor sereg nagy része megsemmisült a négynapos csatában, odaveszett szinte a teljes bajor nemesség, köztük Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is. A 20 000 fősre becsült magyar sereg veszteségei nem ismertek.

A csatáról – érthető okokból – nem szívesen számolt be a korabeli történetírás, hiszen a magyarok ez Enns folyóig kitolták a győzelem következtében a határokat, és tulajdonképpen szentesítették a honfoglalás tényét Európa számára.

A csata érdekes előzményének tekinthető, hogy 904-ben Gyermek Lajos keleti frank király meghívására az egyik magyar fejedelem, 

Kurszán a Fischa folyó mellett tárgyalásokba bocsátkozott a németekkel, ám őt és teljes kíséretét megtámadták és meggyilkolták „vendéglátóik”.

További érdekesség, hogy Szőke Béla Miklós felvetette azt az elképzelést, hogy a csata színhelye nem Pozsony, hanem Zalavár (Mosaburg) volt. Felvetését arra alapozta, hogy  Mosaburg várának Brezlav volt a tulajdonosa, és a kevés forrásanyagban említett „Brezalauspurc” (Breszláv vára) elnevezésben nem Pozsony (Braslavespurch vagy Brezalauspurc) értendő. Ezt az elméletet a történészek döntő többsége elutasítja.

A csata végeredményben a magyar államalakulat megszilárdulását hozta magával, II. Konrád német-római császár 1030-as támadásáig nyugat felől támadó alakulat nem lépett magyar területre.

A pozsonyi csatárl 2020-ban jelent meg egy kétes színvonalú animációs film, mely nem a történelmi tényekre, sokkal inkább a csata körül kialakult mítoszokra épít. Ám megjegyzendő, hogy a csatáról egyébként is egy 15. századi (!!) történetíró forrásaiból merít a történész szakma. 

Nyitókép: Lotz Károly