7832
155 éve született a szegények orvosa
2025. okt. 28.
155 éve született a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos magyar főnemes, herceg, a „szegények orvosa”, aki bár több száz emberen segített, saját elsőszülött fia vakbélgyulladását későn ismerte fel, és már nem tudta őt megmenteni.
Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitiben. Bár hercegi rangja lehetővé tette volna számára a kényelmes életet, ő mégis a polgári hivatást választotta és orvos lett. Tanulmányait a Bécsi Egyetemen kezdte, ahol filozófiát, kémiát és zenetörténetet hallgatott. Ekkor egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott. Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett, diplomáját 1900-ban szerezte meg.
Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit feleségül vett és boldog házasságukból tizenkét gyerek született. László szívesen volt gyermekei körében, akik rajongva szerették édesapjukat.
1902-ben Köpcsényben (mai neve: Kittsee) megnyitotta Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát, amely hamarosan olyan népszerű lett, hogy a MÁV különvonatot indított a településre. A betegek számára ingyenes volt a kezelés, a gyógyszertárak és látszerészek pedig térítésmentesen adták ki a recepteket és szemüvegeket, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben mindent kifizetett. Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására fordította. Egykori betege így emlékszik vissza rá:
„Pénzt a jómódú betegeitől sem fogadott el. Csak arra kérte őket, segítsék a szegényeket, a szegényeket pedig arra kérte, hogy imádkozzanak érte.”
-
A trianoni békeszerződés után Köpcsény Ausztriához került, így a herceg Körmendre költözött családjával. Mivel birtokainak nagy része a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, így kastélyában rendezte be új kórházát a szembetegek számára. Rendkívüli kézügyességének köszönhetően kiváló műtőorvosként napi 80–100 beteget látott el, felesége asszisztenciájával.
Élete utolsó évtizedeiben naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is.
A herceg életének legnagyobb megpróbáltatása elsőszülött fia, Ödön halála volt, aki egy későn felismert vakbélgyulladás következtében hunyt el. Magát hibáztatta, amiért orvosként későn ismerte fel a bajt, és már nem tudott a fián segíteni.
60 évesen rákot állapítottak meg nála. Bécsben kezdték meg a kezelését. Egy életrajzát író hölgy így fogalmazott:
„Kórterme zarándokhellyé vált, ahonnan az emberek megrázkódtatva, könnyes szemmel, de megerősödött hittel távoznak.”
-
Batthyány-Strattmann László 1931. január 22-én halt meg. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban.
Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggáavatási ügyét, amely a következő évtizedek politikai helyzete miatt hosszú időre megtorpant. A perújrafelvétel eredményes volt, hiszen Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Dr. Batthyány-Strattmann László alakja az ipolyviski templom egyik ólomüvegablakán
Batthyány-Strattmann László naplójába az alábbi részletet olvashatjuk:
„Néhány nappal egy szörnyű tüdőrák operációja előtt tegnap egy gyerkőcöt segítettem a világra, ma meg három hályogot operáltam a kórházamban. (…) Szülessek bár ezerszer, mindannyiszor azt mondanám az én Uramnak: Istenem, hadd legyek megint orvos, s hadd dolgozhassam a Te dicsőségedre!”
-
Képek forrása: batthyany.at
Baka Anita