
ZSÍR
200 éve született Andrássy Gyula, a „szép akasztott”
2023. márc. 8.


1823. március 8-án született a modern kori magyar politika egyik legnagyobb alakja, a csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf, idősebb Andrássy Gyula, akit Ferenc József a távollétében képletesen felakasztatott.
Andrássy Gyula Károly a Rozsnyó melletti Oláhpatakon született (vagy Tőketerebesen, esetleg Kassán – a források nem egyértelműek), a magyar arisztokrácia egyik legtehetősebb családjának sarjaként. Apja országgyűlési követ volt, édesanyja, Szapáry Etelka pedig Erzsébet királyné udvarhölgye.
A fiatal gróf hazafias neveltetést kapott, a családi hagyományokhoz híven ellenzéki szellemiségű is maradt. Tanulmányait a sátoraljaújhelyi és a tatai piarista gimnáziumban végezte, majd jogot tanult Pesten.
A refomkor szellemi frissessége nagy hatást gyakorolt Andrássy Gyulára, így a kor ifjú arisztokratái körében bevett szokást megtartve hosszas külföldi utazást tett a tanulmányai befejezése után.
A példaképének Széchenyi Istvánt tartotta, aki szintén nagyra tartotta a fiatal grófot.
1847-ben választották Zemplén vármegye országgyűlési követévé, ekkor már Kossuth Lajos politikáját támogatta.
A szabadságharcból szintén kivette a részét Andrássy Gyula, Pákozdnál és Schwechatnál is harcolt, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Görgei Artúr segésdtisztjeként szolgált.
1849-ben a Szemere-kormány külügyminiszterének nevezték ki. Konstantinápolyban, Párizsban és Londonban próbált támogatókat szerezni a szabadságharc ügyének. A világosi fegyverletétel idején épp külföldön tartózkodott, így onnan nem tért haza.
1851-ben távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották, ekkoriban ragadt rá Párizsban a le beau pendu, vagyis a „szép akasztott” ragadványnév, mivel korának legszebb férfijaként tartották számon a francia dámák.
Miután 1857-ben engedélyezték Andrássy Gyulának a hazatérést, Deák Ferenc politikájának támogatója lett. Nem kért sem kegyelmet, sem a felajánlott főispáni címet nem vállalta el, amíg az ország alkotmányos rendje helyre nem állt.Sátoraljaújhely követeként a kiegyezési tárgyalások egyik vezetője lett, részben az Erzsébet császárnővel ápolt jó viszonyának is köszönhetően.
Deák Ferenc javaslatára Ferenc József császár 1867. február 17-én miniszterelnökké nevezte ki a korábban általa halálra ítélt és jelképesen felakasztatott grófot, ám a parlamenti többség Deák Ferenc mögött állt. A horvát-magyar kiegyezés és korának legszabadszelleműbb nemzetiségi törvényét is Andrássynak köszönhetik a Magyar Királyság nemzetiségei.
A miniszterelnöki mandátum lejárta után 1871-1879 között a gróf az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere lett,
mely hatalmas változást jelentett az akkor jobbára elszigetelt birodalom számára: mind a Német Császársággal, mind az Orosz Birodalommal és a pár éve egyesült Olaszországgal is sikerült baráti viszonyt kialakítania.
Az 1877-1878-as orosz-török háborút követő berlini kongresszus engedélyezte a Monarchiának Bosznia-Hercegovina megszállását, ami a lemondását Andrássy lemondását eredményezte a megnövekvő költségek és a mozgósítás miatti bírálatok okán.
Utolsó éveit a tőketerebesi kastályában töltötte, a halála a mai Horvátországhoz tartozó Abbáziában érte 1890. február 18-án. A temetésén Erzsébet királyné is részt vett, akit mélyen megrendített Andrássy Gyula halála.
A gróf emlékére már 1906-ban szobrot emeltek a Kossuth téren, az Országház déli szárnyánál
(a mai József Attila szobor helyén), melyet maga Ferenc József avatott fel. A szobrot 1945-ben a Kossuth híd építése miatt (akkor még ideiglenes jelleggel) lebontották, majd valószínűleg egy Sztálin-szoborba öntötték. Az eredeti lovasszobor replikáját 2015-ben állították fel a Kossuth téren, majd 2016-ban hivatalosan is felavatták.

Jancsó Péter


