ZSÍR

200 éve született Andrássy Gyula, a „szép akasztott” 2023. márc. 8.

1823. március 8-án született a modern kori magyar politika egyik legnagyobb alakja, a csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf, idősebb Andrássy Gyula, akit Ferenc József a távollétében képletesen felakasztatott.

Andrássy Gyula Károly a Rozsnyó melletti Oláhpatakon született (vagy Tőketerebesen, esetleg Kassán – a források nem egyértelműek), a magyar arisztokrácia egyik legtehetősebb családjának sarjaként. Apja országgyűlési követ volt, édesanyja, Szapáry Etelka pedig Erzsébet királyné udvarhölgye. 

A fiatal gróf hazafias neveltetést kapott, a családi hagyományokhoz híven ellenzéki szellemiségű is maradt. Tanulmányait a sátoraljaújhelyi és a tatai piarista gimnáziumban végezte, majd jogot tanult Pesten. 

A refomkor szellemi frissessége nagy hatást gyakorolt Andrássy Gyulára, így a kor ifjú arisztokratái körében bevett szokást megtartve hosszas külföldi utazást tett a tanulmányai befejezése után. 

A példaképének Széchenyi Istvánt tartotta, aki szintén nagyra tartotta a fiatal grófot. 

1847-ben választották Zemplén vármegye országgyűlési követévé, ekkor már Kossuth Lajos politikáját támogatta. 

A szabadságharcból szintén kivette a részét Andrássy Gyula, Pákozdnál és Schwechatnál is harcolt, a dicsőséges tavaszi hadjárat során Görgei Artúr segésdtisztjeként szolgált.

1849-ben a Szemere-kormány külügyminiszterének nevezték ki. Konstantinápolyban, Párizsban és Londonban próbált támogatókat szerezni a szabadságharc ügyének. A világosi fegyverletétel idején épp külföldön tartózkodott, így onnan nem tért haza.

1851-ben távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották, ekkoriban ragadt rá Párizsban a le beau pendu, vagyis a „szép akasztott” ragadványnév, mivel korának legszebb férfijaként tartották számon a francia dámák.

Miután 1857-ben engedélyezték Andrássy Gyulának a hazatérést, Deák Ferenc politikájának támogatója lett. Nem kért sem kegyelmet, sem a felajánlott főispáni címet nem vállalta el, amíg az ország alkotmányos rendje helyre nem állt.Sátoraljaújhely követeként a kiegyezési tárgyalások egyik vezetője lett, részben az Erzsébet császárnővel ápolt jó viszonyának is köszönhetően.

Deák Ferenc javaslatára Ferenc József császár 1867. február 17-én miniszterelnökké nevezte ki a korábban általa halálra ítélt és jelképesen felakasztatott grófot, ám a parlamenti többség Deák Ferenc mögött állt. A horvát-magyar kiegyezés és korának legszabadszelleműbb nemzetiségi törvényét is Andrássynak köszönhetik a Magyar Királyság nemzetiségei.

A miniszterelnöki mandátum lejárta után 1871-1879 között a gróf az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere lett,

mely hatalmas változást jelentett az  akkor jobbára elszigetelt birodalom számára: mind a Német Császársággal, mind az Orosz Birodalommal és a pár éve egyesült Olaszországgal is sikerült baráti viszonyt kialakítania.

Az 1877-1878-as orosz-török háborút követő berlini kongresszus engedélyezte a Monarchiának Bosznia-Hercegovina megszállását, ami a lemondását Andrássy lemondását eredményezte a megnövekvő költségek és a mozgósítás miatti bírálatok okán.

Utolsó éveit a tőketerebesi kastályában töltötte, a halála a mai Horvátországhoz tartozó Abbáziában érte 1890. február 18-án. A temetésén Erzsébet királyné is részt vett, akit mélyen megrendített Andrássy Gyula halála. 

A gróf emlékére már 1906-ban szobrot emeltek a Kossuth téren, az Országház déli szárnyánál

(a mai József Attila szobor helyén), melyet maga Ferenc József avatott fel. A szobrot 1945-ben a Kossuth híd építése miatt (akkor még ideiglenes jelleggel) lebontották, majd valószínűleg egy Sztálin-szoborba öntötték. Az eredeti lovasszobor replikáját 2015-ben állították fel a Kossuth téren, majd 2016-ban hivatalosan is felavatták.