‘56-hoz képest szanatórium volt - a terrorizmus vádjával elítélt székelyek a román “igazság”szolgáltatásról 2021. júl. 20.

A bukaresti legfelsőbbnek nevezett vérbíróság által kiszabott öt-öt évnyi szabadságvesztésből majdnem négyet töltött le Bekes István és Szőcs Zoltán, akik terrorizmus vádjával kerültek rács mögé. Valójában inkább azért, mert a román titkosszolgálat nem tudta lenyelni a békát, hogy az első fok "megelégedett" volna a pirotechnikai eszközökkel való visszaéléssel. Erről, és a fogság tapasztalatairól beszéltek az ártatlanul meghurcolt kézdivásárhelyiek...

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi ill. erdélyi elnökét sújtó brutális - bár román-magyar viszonylatban meglepőnek épp nem mondható - ítélet komoly felháborodást keltett szerte a Kárpát-medencében. Joggal, hiszen még a minimális jogérzékkel megáldottak is látták, hogy koncepciós perről van szó - az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság is megalapozatlannak értékelte az ügyészség által koholt vádakat.

A legfelsőbb bíróság annak rendje s módja szerint át is minősítette a sokkal súlyosabb elbírálás alá tartozó kategóriába és hosszú börtönéveket szabott ki a székelyekre. Az ártatlanságuk tisztázására esélyt sem adtak, az összes fórumot kimerítették, de még a feltételes szabadlábra helyezésüket is háromszor utasította el a törvényszék, s csak negyedik alkalommal jártak sikerrel.

Ez tette lehetővé, hogy most beszéljenek tapasztalataikról, éspedig azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfői szabadulásukat követő napon tartottak a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt.

Beke István úgy fogalmazott:

Ugyanakkor hozzátette, éppen a börtönben olvasott arról, min kellett átmenniük azoknak a politikai elítélteknek, akik az 56-os erdélyi megmozdulások miatt kerültek fogságba. Hozzájuk képest ez a mostani “szanatórium volt” - mondta.

Mindenesetre a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt már ott van a panaszuk.