ZSÍR

565 évvel ezelőtt választották királlyá Hunyadi Mátyást 2023. jan. 24.

I. Mátyás magyar királyról rengeteg monda, népmese maradt fenn, ami mindennél jobban bizonyítja a legendás magyar uralkodó nagyságát. A történettudomány persze kissé mosolyog a folklóron, ám mindenképp elismeri azt az európai szinten is meghatározó államférfit, akinek uralkodása idején – a déli végeken sűrűsödő fellegek ellenére – ereje teljében volt a Magyar Királyság.

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott az országot kormányzó Hunyadi János erdélyi vajda második fiaként. Útja a trónig nem volt egyszerű, hiszen bátyja, László volt apja birtokainak várományosa. Mátyás igazi humanista neveltetésben részesült, ám a katonai kiképzése sem maradt el. Egy évvel apja halála után, 1457-ben V. László király letartóztatta a két Hunyadit, mivel az idősebbik a király ellen szervezkedett és meggyilkolta a király szövetségesét, Cillei Ulrikot. Lászlót kivégezték, Mátyást Prágába hurcolták, ám hamarosan meghalt az uralkodó, ami új helyzetet teremtett Magyarországon, a királyság törvényes uralkodó nélkül maradt.

A főurak kompormisszumának (és a pápa nyomásának köszönhetően) 1458. január 24-én a Budán a Duna jegén közfelkiáltással királlyá választották az akkor még csupán 14 éves Hunyadi Mátyást. 

A tényleges hatalmat öt évre nagybátyja, Szilágyi Mihály gyakorolta kormányzói tisztségben. Mátyás a hatalma biztosítása érdekében feleségül vette Podjebrád György cseh kormányzó lányát, Katalint, ami a szabadon bocsájtása feltétele is volt. 

Mátyás a belpolitikai viszonyok átalakításával egy hozzá hű új főnemességet emelt fel, de odafigyelt a városi polgárság, sőt a parasztság helyzetére is. Bár az adóterheken nem enyhített, és itt a terheket szó szerint kell érteni, ugyanis rendkívül magasak voltak, a főurak kapzsiságát, igazságtalanságokat igyekezett kemény kézzel orvosolni, ezért is kapta az „igazságos” ragadványnevet. 

I. Mátyás legitim koronázására a Szent Koronával csupán 1464-ben került sor Székesfehérvárott,

ezután komoly állami reformokba kezdett, úgymint személyi cserék, pénzügyi reform, hadseregreform. Ezek a változások több elenfelet is szültek, így életében több lázadásra sor került Mátyás uralma ellen, előbb Erdély lázadt fel az adók miatt, majd 1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius kezdett el mesterkedni a király ellen, akik IV. Kázmér lengyel király fiát szerették volna meghívni a magyar trónra. 

Ami a külpolitikát illeti, Mátyás igyekezett hosszú békét kötni a törökkel, amit az ellenük vívott későbbi háborúra való felkészülésre próbált felhasználni. Ám figyelmét leginkánn nyugat felé fordította, így megszerezte a cseh korona egyes országrészeit, az osztrák tartományokat, Sziléziát. Közben a déli végvárrendszert is sikerült modernizálnia és fejlesztenie. 

Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án hunyt el Bécsben. 

Utódjául, noha két feleséget is „elfogyasztott”, nem maradt utána törvényes fiúörökös, így törvénytelen gyermekét, Corvin Jánost jelölte ki, akinek utódlását elfogadtatta a magyar rendek egy részével és a külföldi uralkodókkal is, ám végül Jagelló Ulászló ülhetett fel a magyar trónra.