A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Nagy lajos

680 éve lépett a trónra Anjou Nagy Lajos király 2022. júl. 16.

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség

Nagy Lajos király uralkodásáról a romantikus történetszemlélet azt tanította, hogy az volt az a kor, amikor Magyarország határait három tenger mosta. Talán ma már kevesen vannak, akik ezt az állítást szó szerint veszik, de talán érdemes a 14. század legjelesebb európai uralkodjának történetét megismernünk, aki 680 évvel ezelőtt, épp július 16-án lett magyar királlyá.

Az utolsó aranyágacska, vagyis III. András 1301-ben bekövetkezett halálával férfi ágon kihalt az Árpád-ház, ám női ágon még bőven voltak leszármazottak, egyszersmind trónkövetelők az európai udvarokban.

Közéjük tartozott Árpád-házi Mária nápolyi királyné unokája, Caroberto is, akit a magyar történetírás tévesen Károly Róbertként, vagy régiesebb formában Róbert Károlyként emleget. Ne menjünk most bele a névetimológiába, maradjunk az I. Károly király megnevezésnél.

Károlyt már 1301-ben magyar királlyá koronázták, ám hosszú volt az útja a tényleges királyi címig, 

hiszen II. Vencel a fia számára szerette volna megszerezni a magyar trónt, de a bajor Wittelsbach Ottó és évekig harcolt a korona megszerzéséért. És akkor még nem is beszéltünk a „kiskirályokról”, különösen Csák Mátéról, az Abákról, a Záchokról, vagy épp Kán László erdélyi fejedelemről, akikkel közel egy évtizeden át kellet harcolnia Károlynak, míg végül a harmadik koronázását követően 1311-től végképp a magáénak mondhatta a hatalmat.

A korona megszerzését követően sem ült Károly a babérjain, 

új alapokra helyezte az ország gazdaságát, mely elsősorban a nemesfémbányászaton alapult; erős, értékálló pénzt veretett (évente egy tonna arany, ami az európai kitermelés 80%-át jelentette!), a harcokban ellene szegülők helyére egy új arisztokráciát emelt fel, külpolitikájában pedig erősz szövetségek kötésére törekedett.

Ennek jegyében szervezte meg 1355-en a visegrádi királytalálkozót lengyel és cseh kollégájával, melynek politikai hatásai mindmáig meghatározzák Közép-Európa fejlődését.

Emellett biztosította fia, Lajos számára a lengyel trónt, amennyiben nagybátyja, III. Kázmér király törvényes utód nélkül halna meg. Atyai örökségéről, a nápolyi trónról sem mondott le, András herceget eljegyezte a nápolyi király unokájával, Johannával.

Károly 33 és fél évnyi uralkodás után, 1342. július 16-án adta vissza a lelkét a Teremtőnek Visegrádon, egy erős, európai szinten is meghatározó államot hagyva az utódjára.

Nagy Lajos uralkodása

Lajost apja halála után hat nappal koronázták magyar királlyá 16 éves korában. Mivel az ország gazdasága és belső viszonyai rendezettek voltak, az apja által kijelölt és az Árpád-házi külpolitikát ötvözve gyarapította az országot.

Lajos buzgó keresztény volt, aki a lovagi erényeket nagyra tartotta, ezért több hadjáratot vívott a pogány litvánok, az eretnek bogunilok és az ortodox balkáni szlávok ellen.

A nápolyi trónt öccse meggyilkolása után fegyveres úton kívánta megszerezni. Két ízben is sikeres hadjáratot viselt dél-itáliában, azonban a földrajzi távolság és az anyagi terhek miatt elállt ettől a szándékától.

Nagy Lajos külpolitikájának másik fő csapásiránya a déli és a keleti területek feletti fennhatóság visszaállítása volt. 

Beavatkozott a balkáni viszályokba, gyakori hadjáratai nyomán átmenetileg elfoglalta Észak-Szerbiát és Észak-Bulgáriát. Boszniával békés kapcsolat létesült, hiszen felesége bosnyák származású volt. Havasalföld szintén behódolt, a másik román fejedelemség, Moldva pedig magyar fennhatóság alatt jött létre. Egy ilyen hadjárat során ütközött meg serege első ízben a törökökkel, bár akkor még nem tűntek komolyabb ellenfélnek. 

Nagybátyja, III. Kázmér halála után, megörökölte a lengyel trónt. 

1370-ben perszonálunió jött létre Lengyelország és Magyarország között, tehát a két ország megőrizte függetlenségét, és a birodalomrészeket csak a király személye kötötte össze. Az új ország vezetése új kötelezettségekkel is járt: a pogány litvánok ellen kellett hadat viselnie, amiben szintén látványos sikereket ért el.

Louiss kingdoms and his vassal territories

Nagy Lajos hódításai és szövetségesei. Forrás: Wikipedia

Nagy Lajos a főnemességre támaszkodott, de a köznemességgel is igyekezett jó kapcsolatokat ápolni. Megerősítette az Aranybullát, illetve a nemesek jogegyenlőségét. Belpolitikai rendeletei egészen 1848-ig a nemesi alkotmányos berendezkedés alapjait képezték.

Utolsó éveiben visszavonultan élt, valószínűleg a hadjáratok során szerzett meg nem nevezett betegségre, valószínűleg leprára vezethető vissza. Ekkorra már egyre inkább felesége, Erzsébet és néhány kegyence, főleg Garai Miklós és Forgách Balázs kormányozták az országot.

Halála 56 éves korában, 40 évnyi sikeres kormányzás után érte 1382-ben. Luxemburgi Zsigmond 5 évvel későbbi trónra kerüléséig ismét zűrzavaros korszak következett a magyar történelemben.

Az Anjouk első két magyar királyának történetéről Bíró Szabolcs fikciós történelmi kalandregény sorozatában olvashatnak bővebben.

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség